A görögdinnyét már az egyiptomiak is termesztették, bizonyítékok léteznek rá, hogy már ötezer évvel ezelőtt is szüretelték. Mindez nem véletlen: a nagy zöld gyümölcsök komoly mennyiségben tartalmaznak vasat, cinket, magnéziumot, kalciumot, szelént, nátriumot, káliumot, foszfort, A-, B6- és C-vitamint. Sótartalmának köszönhetően a dinnye alkalmas az izzadással elvesztett sómennyiség pótlására, és ugyan tápértéke önmagában nézve nem túl magas, az alacsony kalória-, szénhidrát- és fehérjetartalmat kiválóan ellensúlyozza, hogy általában sokat eszünk belőle egy alkalommal. Emellett laktat is, hiszen a benne lévő rengeteg víz telítettség-érzetet okoz.

Ami az említett „átmosó” hatást illeti, a görögdinnye magas víztartalma miatt elsősorban a vesékre gyakorol áldásos hatást, a májnak pedig a magas A-vitamin-tartalom révén tesz jót. Az A-vitamin emellett hasznos a szem számára, és a szervezet immunrendszerét is nagyban erősíti. A B6-vitamin ahhoz járul hozzá, hogy szervezetünk minél több antitestet termeljen, de a vörös vérsejtek képzésére is jótékonyan hat, és az idegrendszer megfelelő működését is bizonyítottan segíti. A görögdinnye által tartalmazott kálium pozitív hatást gyakorol a test vízháztartására: az alacsony káliumszint izomgörcsökhöz vezet, rendszeres dinnyeevéssel ezt is kiküszöbölhetjük. A gyümölcs igen magas rosttartalma a vastagbél működését teszi könnyebbé. A piros színért felelős likopin – ami például a paradicsomban vagy a rózsaszín grapefruitban is megtalálható – szintén a szervezet immunreakcióit erősíti, így a különböző megbetegedések ellen hat. Mivel a likopin még a béta-karotinnál is nagyobb mennyiségben köti meg a szabad gyököket, a görögdinnye antioxidáns hatása kiemelkedő a gyümölcsök között, vagyis méregtelenítő kúrákra is kiválóan alkalmas.

Kevéssé közismert, de a görögdinnye magja különböző módokon teaként lefőzve természetes gyógyír a vesebajokra. Ha azonban magát a gyümölcsöt fogyasztjuk, ne együk meg a magokat, mert ugyanúgy vakbélgyulladást okozhatnak, mint az almamagok.