A jobb váll és a kar fájdalma

2020.01.30.

A jobb váll és a kar fájdalma

Számos oka van annak, hogy valaki fájdalmat érezhet a jobb vállában és karjában. Sok esetben a fájdalom az izmok túlhasználatának vagy sérülésének eredményeként jelentkezik. A fájdalom azonban az idegrendszer károsodásából is származhat.

A vállfájdalom az Egyesült Államokban a harmadik legfontosabb izom- és csontpanasz. A kutatók becslése szerint a váll sérülések 4,5 millió orvos látogatást és 3 milliárd dollár egészségügyi költséget jelentenek az Egyesült Államokban.

Időnként a váll- és karfájdalomnak semmi köze sincs a testmozgáshoz vagy a sérüléshez. A megmagyarázhatatlan váll- és karfájdalom néha szívroham tünete is lehet.

Alábbi összefoglalónkban a jobb váll és a kar fájdalmainak lehetséges okait, fajtáit és az azokhoz kapcsolódó kezelési lehetőségeket mutatjuk be.

1. Úszó váll

Az úszó vállát számos vállsérülés jellemzi, amelyek az úszás eredményeként előfordulhatnak. Az úszóknak fokozott a vállsérülések kockázata, mivel az edzés során nagy számú úszási löket ismétlődik.

2. A rotátor köpeny íngyulladás

A rotátor köpeny izmok és ínak csoportjába tartozik, ezek támogatják és veszik körül a vállízületet. Ezeknek az izmoknak a feladata, hogy a mozgások során a felkarcsontot a vállízületben ideális helyzetben tartsák. Ez az állapot különösen gyakori az elit sportolók (baseball játék) körében, valamint a rendszeresen sportolók körében is emberek.

Az orvosok ilyen esetben a váll, a gerinc és a nyak fizikai vizsgálatát végzik.

3. Túlzott használat

A túlzott használat a kar és a váll izmainak károsodását és gyulladását okozhatja. Ez izomfájdalmat és fáradtságot okozhat.

A 2018. évi áttekintés szerint a fáradt izmok kezelésére a masszázskezelés lehet a leghatékonyabb. Az izomgyulladást és fáradtságot enyhítő egyéb technikák közé tartozik a kompressziós ruházat és a hidegvízbe merítés.

4. Disuse szindróma

A disuse szindróma általános kifejezés olyan állapotokra, amelyek mozgásképtelenség vagy fizikai inaktivitás időszakából származnak, mint például a felfekvés vagy hosszabb fekvési időszak.

Az amerikaiak fizikai aktivitási irányelvei azt javasolják, hogy a felnőttek hetente legalább 150 percig végezzenek közepes intenzitású aerob tevékenységet.

Azonban vannak olyan krónikus állapotok, amelyek korlátozzák az embereket a mozgásukat vagy a fizikai aktivitásukat. Ilyen esetben a gyógytornász tud segítségünkre lenni.

5. Brachial neuritis

A brachial neuritis a perifériás neuropathia egy típusa, amely a következő testrészeket érinti:

  • mellkas
  • váll
  • kar
  • kéz


A perifériás neuropathia az idegek olyan betegsége, amely jeleket továbbít a központi idegrendszer és a test többi része között. Az idegfájdalom és a funkciók csökkenése az érintett testrészekben jellemzi a betegsége, emellett a beteg gyengeséget és hirtelen fellobbanó fájdalmat tapasztalhat a vállán és karján,

6. Szívproblémák

Sokan szívrohamot társítanak a bal kar fájdalmához, azonban megeshet, hogy fájdalmat érezhet a beteg a jobb vállon és a karon, vagy a test mindkét oldalán.

A leggyakrabbi tünetek:

  • mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség, amely nyomást, égetést, szorítást okozhat
  • az állkapocs egyik vagy mindkét oldalán sugárzó fájdalom
  • légszomj
  • hányinger
  • hányás
  • szédülés
  • gyors szívverés
  • túlzott izzadás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a szívrohamot gyanítja, sürgősen orvosi segítséget kell keresnie.

Sportsérülések, például az úszó vállának és az RCT-nek orvoshoz kell fordulniuk, ha a pihenés és a jég nem enyhíti a tüneteket. Az orvos előírhat fájdalomcsillapítást, és további kezelésre ítélheti a beteget.

Brachialis neuritisben szenvedők diagnosztizálás és fájdalomcsillapítás miatt fordulhatnak szakemberhez. Kevés más kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

Összefoglalás

A jobb váll és a kar fájdalma gyakran izom- vagy ínkárosodásnak tulajdonítható. Ez előfordulhat a perifériás idegek károsodásának eredményeként is.

A megmagyarázhatatlan váll- és karfájdalom néha figyelmeztető jele lehet a szívrohamnak. Aki a korábban felsorolt tüneteket érzi minden esetben forduljon orvoshoz, aki a legmegfelelőbb diagnosztikát fogja felállítani.

Forrás: https://www.medicalnewstoday.com/articles/327172.php#summary