Hogy miként lehet ez, még mindig nagyrészt ismeretlen, de most a lucfenyő DNS-ét svéd kutatók fogják feltárni.

Úgy tűnik, hogy a tűlevelűek már 300 millió évvel ezelőtt kezeltek egy rendkívül sikeres genetikai összetételt, amely lehetővé tette számukra, hogy uralják a világot, de hogy néz ki? Mindegyik tűlevelűnek tizenkét kromoszóma van, de rendkívül nagy: a lucfenyőből vagy fenyőből származó sejt hétszer annyi DNS-t tartalmaz, mint az emberi sejteké. Miért rendelkeznek annyi DNS-vel a tűlevelűek? Vajon köze van ahhoz, hogy több millió évig a földön éltek, és tényleg több génje van, mint te és én, vagy a génjeik egyszerűen "hígultak"? Ez nem ismert, ám óriási mennyiségű DNS-jük azt eredményezte, hogy a tudósok nem merészkedtek el a tűlevelű fák teljes genomjának feltérképezésében.

Most egy svéd kutatócsoport, amely az Umeå Egyetem és az SLU, valamint a KTH és a KI által működtetett Umeå Plant Science Center (UPSC) tudósaiból áll, próbálnak foglalkozni ezzel a hatalmas kihívással a Knut és az Alice Wallenberg Alapítvány 75 millió SEK összegű kutatási alappal.

Ezek a tudósok most képesek erre a tanulmányra, mert a DNS-szekvenálási technológia most az eddigiekhez képest a legmagasabb szinten van és rohamosabban mértékben fejlődik tovább.

„Néhány évvel ezelőtt lehetetlenné vált volna megoldani ezt a projektet” - mondja Joakim Lundeberg professzor, a KTH. A kormányzatnak a Science for Life laboratóriumhoz fűződő terve, amely Észak-Európa legnagyobb genetikai kutatóközpontja, a berendezéshez való hozzáférés és a lucfenyő projekt lesz a laboratórium első kiemelt projektje.

„Sok más svéd tudós is részesül majd ebből a projektből, így az esetleges összesített hatás óriási lesz" - mondja Jan Stenlid, az Uppsalai SLU professzora. "Például egy teljesen új képességünk lesz arra, hogy megértsük és ezzel két nagy csapást küzdünk a svéd erdőgazdálkodásért, a gyökértörésért és a fenyőkért." fejtette ki szenvedéllyel Joakim.

Forrás: sciencedaily.com