Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese új kutatásaik eredményeit összegezve egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a szingliség a dohányzásnál és az elhízásnál is súlyosabb mértékben károsítja az egészséget.
A bizalmon alapuló társas kapcsolatok során oxitocin szabadul fel az agyban, ami az egyik legkomolyabb természetes szorongásoldó, így a lelki egészség megőrzésében nagyon komoly szerepet játszik.
Kopp Mária hangsúlyozta az egyén életében a család és a gyermek meglétének egészségvédő szerepét illetve hatását, miközben kitért arra is, hogy kutatások tanúsága szerint a „szingli lét” a dohányzásnál és az elhízásnál is súlyosabb mértékben egészségkárosító hatású.
A teljes finn népesség körében végzett vizsgálatok eredményei szerint az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedülállók két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 64 éves korukig, mint a házasok. Mint Kopp Mária elmondta, a magyar vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy a házas férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel érik meg a 69. életévüket, mint a magányosak.
A magyar kutatásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a jó házasságban élő férfiak ötször nagyobb valószínűséggel élnek 70 évnél tovább, mint az egyedülállók. Szintén komoly egészségvédő tényező a gyermekkel való jó kapcsolat is.
Balogh Piroska magatartáskutató ugyanakkor a Népesedési Kerekasztal tárgyalásán arról beszélt: kutatási eredményekkel igazolható, hogy a jó házasságban élők egészségesebbek, jobb mentális állapotúak, kevesebbet járnak kórházba, és kevésbé kimerültek, míg a rossz házasságban élő férfiak kardiológusnál, a nők pszichológusnál, pszichiáternél kötnek ki.
Mindezen tények a szakemberek szerint azt követelik a társadalompolitikától, hogy – mivel a későbbi jó házasság elérésének alapja többek közt a társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése, amelyeket akár már óvodás korban el lehet kezdeni – hangsúlyozottabb figyelmet szenteljenek már gyermekkorban mind a szociális készségek fejlesztésére, mind pedig a pszichés stabilitás megőrzésére illetve, sok esetben, annak visszaszerzésére.