A megállapítást linzi kutatók is alátámasztották, akik öt éven át száz párt figyeltek meg, akiknek az anyanyelve nem volt ugyanaz. A tartós kapcsolatra azoknak voltak a legjobb esélyeik, akik kölcsönösen aránylag jól beszélték párjuk nyelvét. Sok esetben csak az egyik fél sajátítja el a másik nyelvét, ez azonban nem akadálya annak, hogy lelkileg is megértsék egymást. A bajok akkor éleződnek ki hosszabb távon, amikor nincsen olyan közös nyelv, amelyen jól kommunikálnának. Ennek következtében az ilyen románcok többnyire rövidéletűek. Néhányan „turistaszerelemnek” is hívják arra utalva, hogy a fellángolás gyakorta csak a nyaralás idejéig tart ki. A nyelvi különbözőség mellett a kulturális távolság is akadályozó tényező. A linzi kutatók eredményeiből az állapítható meg, hogy száz ilyen kapcsolatból mindössze kettő tartott öt évnél tovább.