Agresszív és depresszív apák

- Írta: SzN

Agresszív és depresszív apák

Egy új tanulmány az anyák szülés utáni depresszióján túllépve a kispapák gyereknevelési attitűdjét vette górcső alá, és – elsőre legalábbis – elég megdöbbentő eredményre jutott: ezek szerint a depressziós apukák már igen kicsi gyermekeiket is sokkal inkább hajlamosabbak fizikailag bántalmazni, mint pszichésen kiegyensúlyozott férfitársaik.

A tanulmány szerint a kisgyerek életkora egyáltalán nem akadály, már ami a verést illeti: a kutatók úgy tapasztalták, hogy a még járni sem tudó kisgyerekek is könnyen „megkaphatják a magukét”, ha kispapájuk depressziós.

A Pediatrics című gyermekgyógyászati folyóirat internetes számában közzétett tanulmány közel kétezer kisgyermekes édesapa adatait vizsgálva jutott erre a megállapításra: a felmérések alapján úgy tűnik, a depressziós apák közel négyszer nagyobb valószínűséggel büntetik veréssel akár egészen pici gyereküket, mint azok, aki nem küzdenek depresszióval.

Az eredmények magyarázata egyrészt a gazdasági helyzettel magyarázható: ugyanis a depresszió előfordulása szignifikánsabban magasabb a munkanélküli apák körében, illetve az is közismert, hogy a depresszió gyakran nagyfokú ingerlékenységgel jár, ami nagyrészt megmagyarázhatja, miért jár el olyan könnyen a deprimált apukák keze. Vagyis ezek alapján elmondható, hogy nem a depresszió és a fizikai bántalmazás, hanem sokkal inkább a nagyobb fokú idegrendszeri túlterheltség, ingerlékenység között áll fenn ok-okozati kapcsolat.

Azonban a dologra, legyen oka bármi is, vajmi kevés a mentség, ugyanis az ilyen apák kisgyermekeiknél többek közt maradandó pszichés károsodást okoznak. A fizikailag bántalmazott kisgyerekek könnyen válnak problémás, deviáns fiatalokká, személyiségzavaros felnőttekké, és nem utolsó sorban jóval nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is hajlamosak agresszióra és mások fizikai bántalmazásra.

A testi fenyítés ilyen kicsi korban semmi mást nem szolgál, mint hogy az agresszív felnőtt levezesse gyötrő belső feszültségét. A kicsik azért nem tanulnak a verésből, mert egyszerűen nem értik az összefüggést magatartásuk és az azt követő verés/büntetés között.

A pszichés károsodás ráadásul csak az egyik aspektusa a bántalmazásnak, ugyanis a kisgyerekek bántalmazásának nemritkán súlyos testi elváltozások is következményei lehetnek, ugyanis az ilyen pici gyerekek sokkal érzékenyebbek a fizikai fenyítésre: körükben a fizikai bántalmazások következményeképpen sokkal gyakrabban fordul elő törés vagy akár belső vérzés, mint a már óvodás vagy iskolás korú gyerekek között.

A tudósok szerint igen időszerű, hogy a probléma a figyelem középpontjába kerüljön, ugyanis erről a témáról a szakemberek jelenleg nagyon csekély tudással rendelkeznek, miközben igen súlyos dologról van szó.

Amennyiben valakinél a depresszió tünetei legalább és folyamatosan két hétig fennállnak, saját és gyermeke érdekében feltétlenül kérje szakember segítségét, ugyanis a tünetek gyógyszerekkel jól kezelhetők. A depresszió egyfajta beszűkült tudatállapot, amelyben az önreflexióra és az önkontrollra való képesség is csökkenhet – nemritkán a betegségbelátás is hiányzik, ez pedig csak tovább rontja a helyzetet.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet a környezet felelősségére is: a szülőtárs, a gyermekorvos, illetve a védőnők, a szociális munkások mind-mind felelősek a kisgyermekért, és igen fontos, hogy amennyiben úgy tapasztalják, a kispapa bántalmazza a babát, megtegyék a megfelelő lépéseket, illetve hogy ezek után se engedjék, hogy a bántalmazó apa kikerüljön látókörükből...