A betegségcsoport rizikótényezői közé tartozik többek közt a magas vérnyomás, az egyoldalú, egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás is – ugyanis mindezek az egész keringési rendszert károsítják, beleértve az agyi ereket is.
Az angol „stroke” szó magyar fordítása „akut agyi érkatasztrófa” – ez a szakkifejezés tulajdonképpen magában foglal minden, az agy vérellátási zavara következtében kialakuló kóros állapotot.
Az agyvérzés során az agyi érhálózatban egy ér „elpattanása” miatt vér kerül az agy állományába, és ott körülírt területen szövetelhalást idéz elő. Az agyvérzés súlyossága attól függ, hogy a szövetelhalás mely agyi területen lép fel, illetve hogy milyen kiterjedésű. Abban az esetben, ha valamelyik, a fő életfunkciókért felelős agyterület sérül, az agyvérzés azonnali halálhoz vezet.
Az agyi katasztrófák másik csoportjában a vér nem hagyja el az érpályát, azonban az agyi véráramlás valamilyen oknál fogva akadályoztatottá válik. Az agy bizonyos területe nem jut (elegendő) oxigénhez, így ennek következményeképpen – csakúgy, mint agyvérzés esetén – az agyszövet az érintett területen elhal.
Az agyi érkatasztrófáknak csak kisebb részét adják a valóban „agyvérzéses” állapotok: az esetek többségét az agyi oxigénhiányos állapotok teszik ki.
Előfordul, hogy az agyi keringési zavar csak ideiglenes, és annak elmúltával a tünetek is – legkésőbb egy napon belül – megszűnnek; az egy napon túl mutató, úgynevezett „iszkémiás keringési zavarban” azonban a károsodás már irreverzibilis – azaz visszafordíthatatlan. A roncsolódott agyi terület funkciói kiesnek, amelyeket esetenként az agy más területei képesek pótolni – azonban korántsem mindig.
Nem utolsó sorban emiatt is komoly jelentősége van a megelőzésnek, mely sok esetben tulajdonképpen nem lehet más, mint az életmódváltás: a kiegyensúlyozott életvitel, a rendszeres sport, az egészséges táplálkozás, a testsúly optimalizálása, a dohányzás elhagyása együttesen komoly védőfaktort jelenthetnek az agyi érkatasztrófákkal szemben is. Ön egészségesen él?