Az aranyérről röviden

2010.09.21. - Írta: dr. Kolbenheyer Erik, gasztroenterológus

Címkék: aranyér
Az aranyérről röviden

Legelőször is tisztáznunk kell, hogy maga az aranyér nem betegség. Az aranyeres párna fontos szerepet játszik a végbélgyűrű záró funkciójában. Az aranyér elnevezés magába foglalja az anatómiai beosztás alapján a külső- és a belső aranyereket. A belső még nyálkahártyával fedettek, a külsők pedig bőrrel. De nemcsak ez jelenti a különbséget, hanem az is, hogy a két régiónak más-más megbetegedése alakulhat ki, ekkor beszélünk aranyér-betegségről.

A megbetegedésre fokozottan hajlamosít a szorulás, a terhesség és az elhízás.  A belső aranyereknek három típusos megjelenési pontja van a végbélnyílásban. A beosztást az óramutató járásának megfelelően alakították ki, ahol a 12 óra a végbélnyílás has felőli oldalát, értelemszerűen a 6 óra a hátgerincnek megfelelő területet jelöli. A fő aranyeres törzsek a fenti beosztás alapján 3-7-11 óránál helyezkednek el.

Milyen tüneteket észlelhet a páciens a megbetegedés során?

  • Vér­zés,
  • az arany­ér ki­tü­rem­ke­dé­se,
  • a vég­bél nyál­kás vá­la­dé­ko­zá­sa,
  • visz­ke­tő-égő ér­zés,
  • té­ves szé­ke­lé­si in­ger­ér­zés.

Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a fenti tünetek nem specifikusak, tehát más betegségre is utalhatnak (pl. végbélrák), ezért panasz esetén, különösen 40 éves kor felett javasolt orvoshoz fordulni.
Az aranyér-betegséget a két fő tünet, a vérzés és az aranyeres csomó előre esése alapján négy stádiumba soroljuk:

  • az első stádiumban székelést követően friss, vagy alvadékos vér ürül, tapintható képlet nincs,
  • a második stádiumban a vérzés mellett spontán visszahúzódó aranyeres csomó, vagy csomók jelennek meg,
  • a harmadik stádiumban az előeső csomók már nem húzódnak vissza, de ujjal visszahelyezhetők, és spontán nem jelennek meg újból,
  • a negyedik stádiumban az aranyeres csomók előreesése állandósul, visszahelyezésük után újból előre esnek. Ez az állapot a végbél záróizmát folyamatosan szétfeszíti, így károsul a záró funkció, a páciens inkontinens lesz.

Milyen komplikációkkal számolhatunk a betegség során?

Az aranyér erőltetet székletürítés során hirtelen kitüremkedhet, a végbél záró izma reflexesen összehúzódik, így kizárja az aranyeret. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy az aranyér ütőeres vérellátása még jó, de a vénás elfolyás azonban megszűnik, így az érgomolyag trombotizál. Ezt az állapotot nevezzük az aranyér kizáródásának, vagy akut aranyeres krízisnek, amely nagy fájdalommal járhat, sürgős orvosi beavatkozást igényel. Meg kell említeni a külső aranyeres csomók trombózisát is, amikor bőrrel fedett, duzzadt, lilás, rugalmas, de fájdalmas tapintatú csomó alakul ki, a korábbi békés bőrredő helyén.

Milyen lehetőségek vannak a betegség kezelésére?

A kezelésekben megkülönböztetünk konzervatív (pl. kenőcs, kúp, ülőfürdő, gyógyszer, széklet puhítás, rostdús étkezés) és invazív eljárást.
A betegség II. stádiumától a konzervatív kezelés csak időleges eredményt hozhat. Ekkor jönnek szóba az invazív kezelési eljárások. Ezek az injekciós terápia, gumigyûrûzés, fagyasztás, infravörös sugár kezelés, illetve a belső aranyeres csomók sebészi eltávolítása.
Mielőtt a páciensnél a tünetek alapján kimondanánk a diagnózist, illetve kezelésbe fognánk, mindig érdemes a végbél teljes, és a vastagbél részleges tükrözését elvégezni. Erre a vizsgálatra azért van szükség, hogy kizárhassuk a hasonló tüneteket okozó végbél, vagy vastagbél betegségeket. Sajnos, gyakran fedezünk fel olyan végbélrákos pácienseket, akik a fél-, egy éve észlelt vérzés hátterében aranyérbetegségre gondoltak, ezért nem fordultak orvoshoz, így a daganatos megbetegedés csak kései stádiumban került felismerésre. Azon olvasók figyelmébe ajánlom a www.vastagbelrakszures.hu címû honlapot, akik további részleteket szeretnének megtudni az emésztőszervek megbetegedéseiről, illetve a különböző vizsgálati eljárásokról.