Az epebetegségekről

2010.09.21. - Írta: dr. Csiszár Miklós, sebész

Címkék: epegörcs epekő
Az epebetegségekről

Rendszerint egy kiadós étkezést követően jelentkeznek az első panaszok: a puffadás, a teltségérzés, a tompa hasi, vagy jobb bordaív alatti fájdalom az epeutak meg­betegedésére terelik a gyanút. Az epe­utakat érintő betegségek közül leg­gyak­rabban az epekövességgel találkozunk. A kő akár évekig is tünet­men­tes maradhat, de a beteget általában a hónapok óta meglévő, többnyire puffa­dással járó „emésztési” panaszok, egyre gyak­­rab­ban jelentkező jobb bordaív alatti görcsök, hát­ba sugárzó fájdalom miatt viszik orvoshoz.

Az igen fájdalmas epegörcs általában akkor jelentkezik, ha egy kisebb kő beékelődik az epehólyag kivezető járatába, ilyenkor ugyanis az emésztéshez szükséges epefolyadék kiáramlása akadályba ütközik. Az epehólyagban kialakuló kövek száma és összetétele igen változatos. Lehet egy nagy, vagy több kicsi, sőt a hólyagot a kövek akár teljesen ki is tölthetik, amikor a hólyag működése, vagyis az epe raktározása, és kiürítése gyakorlatilag megszűnik.

Az epekövesség megléte már önmagában, panaszok nélkül is műtéti javallatot képez, mert a kő irritáló hatásának kitett, krónikusan gyulladt hólyagfalban rosszindulatú elváltozás keletkezhet. A korai műtét azért is hasznos, mert egyrészt elejét veszi a későbbi fájdalmas görcsöknek, másrészt megmentheti a beteget a sürgős műtéttől, amit a kő okozta heveny, esetleg gennyedéssel járó gyulladás, a hólyagfal átfúródása, és a heveny hashártya-gyulladás miatt kellene végezni.

A betegség egyetlen hatékony megoldását jelentő műtétet ma már szinte minden esetben a hasüregbe vezetett vékony kamera, és eszközök segítségével, a hasfalon ejtett metszés nélkül végezzük. A műtét különböző tényezőktől függően általában fél-egy óráig tart. Ha az epehólyagban korábban már gyulladás zajlott, az ilyenkor kialakuló környezeti letapadások és összenövések miatt a beavatkozás tovább is tarthat és kivételes esetben a has megnyitására is szükség lehet. A műtét során az egész epehólyagot eltávolítjuk, hiszen a megbetegedett epehólyag funkcióját ellátni már nem tudja. Hiánya azonban a szervezet szempontjából nem jelent hátrányt, és a májban folyamatosan termelődő epe továbbra is hatékonyan ellátja feladatát: a zsírok fizikai emulgeálását, és előkészítését a további emésztési folyamatokra. Epe hiányában a zsírok emésztése tökéletlen lenne, és ez a szervezet számára fontos energiahordozó és tápanyag nagyrészt emésztetlenül veszne kárba a széklettel. A műtét utáni 1-2 hónapban a zsíros, fűszeres, puffasztó ételeket kerülni kell, de később a diéta lazítható, és a beteg kitapasztalja, mit az, amit ehet és mi az, ami nem esik jól a számára. Az epehólyag eltávolításáért a beteg panaszmentességet kap cserébe. Előfordulhat, hogy a kövek nem az epehólyagban, hanem a közös epevezetékben helyezkednek el, amelyek a járatot átmenetileg eltömítve gyulladást okozhatnak. Szerencsés esetben a kő, vagy kövek spontán ürülnek a vékonybél felé, de ha nem, akkor a szájon át levezetett vékony optikai eszközzel távolíthatók el. Ha ez sem segít, sebészi megoldás jön szóba, mert az ilyen kő további betegségek forrása lehet (pl. hasnyálmirigy gyulladás, májtályog kialakulása stb.). Bár az epegörcs leggyakoribb oka az epekövesség, azonban azt a sűrűbb epe, az epehólyag megtört volta, vagy daganata is kiválthatja. Ilyen esetben is a műtét biztosítja a megoldást.
Szerencsére, ennél sokkal ritkább az epeutak gyulladása, amely általában lázzal, sárgasággal, görcsökkel, vagy akár a hasnyálmirigy gyulladásával is járhat. Ilyenkor az alapos kivizsgálás mellett a legfontosabb teendő az ágynyugalom, a szigorú diéta és az antibiotikum alkalmazása. A további teendőket a kivizsgálás eredménye határozza meg. A háttérben számos ok állhat a banális fertőzéstől kezdve, a kövességen át, egészen a daganat okozta epeút szűkületig. A sebészi beavatkozás ilyenkor az epeutak tehermentesítése, a felgyülemlő epe és genny elvezetése céljából szükséges.
Ritka elváltozás az epekő-ileus, amikor a régóta meglévő, hatalmas epekő mintegy átfúródik a vékonybélbe, és ott bélelzáródást okozva életveszélyes állapotot teremt. Ritkán előfordul még az epeutak szűkülete, amely lehet az epeutakban lévő ok, illetve külső összenyomatás (daganat, hasnyálmirigy betegség stb.) következménye, továbbá az epeutak jó- és rosszindulatú daganata, valamint bevérzése.

A kivizsgálás fontos része a laborvizsgálat, a hasi ultrahang, egyes esetekben a gyomor tükrözéses vizsgálata, és az epeutak kontrasztanyaggal történő röntgenvizsgálata is.
Az epebetegségek kialakulásában, és az arra való hajlamban a káros étkezési szokásokon, a mozgásszegénységen, és más tényezőkön kívül a genetikai alkat is szerepet játszik.

A megelőzésben a legfontosabb a megfelelő összetételű és rendszeres étkezés (a túlzottan zsíros, csípős, fűszeres, puffasztó ételek és a hirtelen nagymennyiségű étkezések kerülése), a helyes életmód (a stressz, a kávé, az alkohol és a dohányzás csökkentése, mellőzése), valamint a rendszeres testmozgás kialakítása. Mindezek nélkül egészségünk megtartása sajnos csak illúzió marad. Ellenkező esetben azonban nemcsak egészségünk megőrzése, hanem az étkezés is öröm marad…


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár