Magyarországon körülbelül évi 10000 friss fertőzést jegyeznek, nagyrészt a Budai-hegység, a Balaton felvidék, illetve az ország nyugati térségének területein. Az először Amerikában diagnosztizált kór, mely súlyos ízületi gyulladást, de még akár agyvelőgyulladást okozhat, az Ixodes családba tartozó kullancsok terjesztik, a vérszívásuk következtében, a testbe juttatott baktérium eredményeképpen. A legtöbb embernél általában a csípést körülvevő 5 cm sugarú piros folt, ezt követően influenzához hasonlatos tünetekkel jelentkezik, azonban ha időben diagnosztizálják, a fertőzések több mint 80 százaléka általában kezelhető, antibiotikumok segítségével.
Mitől növekszik a Lyme-fertőzött kullancsok száma?
A leginkább valószínű indok erre, a népesebb a Lyme-kórt magukban hordozó, szarvas illetve vaddisznó állomány, mely állatokból előszeretettel táplálkoznak a kullancsok, bár a klíma változás, a nyári melegebb és párásabb éghajlat is fontos szerepet játszik az elterjedésükben. A kullancsok irtására a közterületeken, pedig nagy valószínűséggel, nem fordítanak kellő energiát.
Mi is a Lyme-kór?
A Lyme-kór (vagy borrelózis) a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet ezen kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek, ha pedig a betegségnek huzamosabb ideig, vagyunk kitéve, könnyedén krónikussá válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladást, agyhártyagyulladást, arcidegbénulást, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladást eredményezve. A legismertebb tünete, a csípés helye körül, a csípést követően rövid időn belül megjelenő, „kokárda” szerű, vöröses, Lyme-folt, illetve az étvágycsökkenés, a fáradékonyság és görcsök.
A legelterjedtebb kezelési mód az antibiotikumok alkalmazása, penicillin, tetracyclin, cephalosporin, illetve makrolid valamely fajtái közül.
Mit tehetünk, ha kullancscsípés áldozatai lettünk?
Először is, ha észrevettük, hogy kullancscsípés áldozatai lettünk, a lehető leggyorsabban távolítsuk el a kártevőt, hiszen így minimalizálhatjuk a kórokozónak való megfertőzésének esélyét, mivel minél tovább tartózkodik a bőrünk alatt, ez a szám annál inkább lesz magasabb.
Ha már a vérszívó, a bőrünk alá furakodott, ne ijedjünk meg, és semmiképp se pánikszerűen tépjük ki a helyéről, hanem egy csipesszel, de leginkább az erre a célra készített, kullancs eltávolító csipesszel, ragadjuk meg óvatosan a feji részénél, a bőrhöz közeli ponton, és az óra mutató járásának ellentétesen, körző mozdulatokkal, hosszadalmasabban húzzuk ki. Ha esetlegesen a feje benn marad, azt is lehetőleg távolítsuk el, a sebet pedig fertőtlenítsük alkohollal. Mindenképpen fontos, hogy amíg a bőrünk alatt van, ne nyomjuk össze a potrohát teljesen, hiszen így belénk juttathatja az gyomorváladékát, mely a baktériumokat is hordozza, ezért is legyünk fokozottan óvatosak az eltávolításánál. Miután a kullancsot eltávolítottuk, csavarjuk egy wc-papírba és húzzuk le a vécében.
Érdemes még eltávolítás után rögtön megvizsgálni a kullancsot, hiszen a Lyme-kórt terjesztő, Ixodes ricinus faj, egy nagyító segítségével megkülönböztethető a többi, nem vírusgazda társától, mivel a feje mögötti rész egyedülállóan, fekete és piros színű, a többi faj szürke színével szemben. Ezzel a módszerrel is kizárhatja a fertőzés valószínűségét.
Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípést?
Mivel a kullancsok nem tudnak repülni, alulról támadnak, vagyis elsősorban a lábunkat és az azon megtalálható hajlatokat veszik célba. Ezért ha túrázni indulunk, mindig hordjunk hosszúgatyát, hosszú zoknit, és zárt cipőt, ha pedig biztosra akarunk menni, tűrjük a nadrágunkba a zokninkat, illetve a pólónkat. Kerüljük a nagyon sűrű bozótosban való csörtetést, és lehetőség szerint hordjunk karimás kalapot, mely óvja a nyaki területet (gyermekek esetében ez külön fontos, mivel nekik elsősorban a fejüket szokták támadni). Mindig fújjuk be magunkat kullancsirtó szerrel, ami legalább 6-8 órán keresztüli védelmet biztosít, és nyugodtan a ruhánkra is jutassunk belőle. Túránk végezetével, minél előbb zuhanyozzunk le (lehetőleg 2 órán belül), így könnyedén észrevehetjük az esetleges vérszívókat, illetve kérjük családtagok, barátaink segítségét, a nem látható területeken. Mossuk ki magas hőmérsékleten a túra ruházatot, hogy biztosra menjünk, hogy egy sem rejtőzik még valahol rajta.
Mit kell tenni, ha a háziállatunk vérét szívja?
Nagy a valószínűsége, hogy házi kedvencünk is találkozott már kullanccsal, illetve haza is hozta őket. Az eljárás hasonló, mint saját esetünkben, minél előbb a fentebb leírt módszerrel távolítsuk el, majd kezeljük a sebet. A kutyák illetve macskák szervezete az emberénél is strapabíróbb, felmérések szerint a csípést követően, csupán 10 százalékuk lesz beteg, ebben az esetben a tünetek között, a lustaság, a láz, illetve a megnövekedett nyirokcsomó jelentkezik. Az ő esetükben is a gyógyírt, az antibiotikum szokta jelenteni. Megelőzésnek, mivel egy szabadban élő állatot aligha fogunk lebeszélni a bokrok kerülésétől, a kullancsirtó nyakörvet szokták javasolni, mely nagyban csökkenti a kullancs támadás esélyét.