Testvérke érkezett
Ha azt szeretnénk, hogy a testvér(ek) pozitív élményként éljék meg az újszülött baba érkezését, a következőket tanácsoljuk:
- Amint hazaérkezünk a kórházból, első dolgunk az legyen, hogy egy-egy nagy puszit adunk a nagyobb testvéreknek, mielőtt bemutatnánk nekik a kis jövevényt.
- Hangsúlyozzuk, hogy a pici baba az ő testvérük, s adjunk nekik apró feladatokat a baba gondozásában: segíthetnek például a tisztába tevésben.
- Ha lefényképezzük a kisbabát, mindig készítsünk felvételt a nagyobb testvérekről is.
Mi a placenta szerepe?
A méhlepényről (placenta) évekig az a kép élt, hogy a veséhez, vagy a belekhez hasonlóan átlagos szervünk, amelynek feladata a tápanyagvitel és a salakanyag-szállítás. Egy nemrégiben végzett kutatás kimutatta, hogy ez a szerv alapvetően fontos mind az anya, mind pedig a kisbaba egészsége szempontjából.
A méhlepény a kisbaba növekedését megelőzően kezd el fejlődni, s a magzat számára elsődleges fontosságú szerv. A terhesség első pár hetében csak a méhlepény fejlődik, az embrió ekkor csupán két-három sejtréteg. A magzat csak ezután kezd növekedésnek indulni.
A méhlepény előkészíti a magzat beágyazódását. A placenta speciális sejtjei folyamatos progeszteron termelésre ösztönzik az anya szervezetét, amely a terhesség fenntartásához szükséges. A placenta a véredényeken keresztül biztosítja a tápanyagok és a salakanyagok minél gyorsabb be-, illetve kijutását.
Kihat az anya egészségére, ha a méhlepény működése nem elégséges. Ha a méhlepény és a méh közötti kapcsolat nem megfelelő, akkor olyan tipikusan kismamákat érintő betegség alakulhat ki, mint a terhességi görcs. Ez egyaránt veszélyes lehet az anya és a baba számára: a magzati komplikációk az alacsony születési súlytól, az agykárosodáson át, a halálozásig terjedhetnek, míg az anyánál vesekárosodás, rohamok, kómás állapot, sőt halál is bekövetkezhet.
A méhlepény megváltoztatja az anya immunrendszerének működését. Gyakorlatilag a placenta akkor tud beágyazódni a méhbe, ha a méh már felkészült erre.
A méhlepény oly módon hat az anya immunrendszerére, hogy sem a placentát, sem pedig a magzatot ne tekintse idegen anyagnak, ne termeljen ellenanyagot.
Az első leckék
Azok a kismamák, akik természetes úton szülnek, átlagosan kevesebb napot töltenek a kórházban a szülést követően, mint azok, akik császármetszéssel hozzák világra gyermeküket. Ebben a pár napban a kismamának rengeteg „tennivalója” van: látogatókat fogadni, pihenni, babaápolási „leckéket” venni, kikérdezni a szülész-nőgyógyászt, a gyermekorvost és a nővéreket. Fontos, hogy az alábbiakat tisztázzuk mielőtt elhagynánk az újszülöttel a kórházat:
- Hogyan kell fürdetni, tisztába tenni, etetni a pici babát?
- Hogyan óvjuk a köldökcsonkot és a környező bőrfelületet?
- Hogyan viselkedik az újszülött kisbaba? Mennyit van ébren, mennyit alszik, mikor, mennyit egyen, mit tegyünk, ha „bukik” a baba, s hogyan előzzük ezt meg?
- Melyik a legbiztonságosabb fekvő helyzet?
- Ha betegségre utaló jelet tapasztalunk, azonnal forduljunk a gyermekorvoshoz! Betegségre utaló jelek: a végbélben mért hőmérséklet 38,5°C felett van, a baba köhög, nehezen, gyorsan lélegzik, levert, ingerlékeny, étvágytalan, fullad, vagy megváltozik az arcszíne (kékes vagy sápadt).
- Hol érhetjük utol a gyermekorvost rendelési idő után?
- Hajlamos-e a baba a besárgulásra, s ha igen, mikor hívjunk orvost?