Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. A most közzétett mentális egészséggel fogalakozó kutatás során összesen 26.800 interjú készült, a magyarországi minta 1040 fős volt. A kutatás három nagy területet vizsgált: mentális egészségi állapot, gondozás és kezelés, mentális egészség és munka.
A magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké:
„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?”
- az „állandóan” és „az esetek többségében” kategóriát az európai válaszadók 61%-a, a magyarok 50%-a jelölte meg,
- a magyarok által adott „ritkán” és „soha” válaszok 22 százalékot, az uniós átlag (8%) közel tripláját mutatják.
„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet?”
- „állandóan" vagy „az esetek többségében": uniós polgárok: 59%, nálunk 24%,
- a „ritkán" és „soha” kitörő életkedvet (nem) érzők aránya Magyarországon 42%, az Unióban 13%
A negatív érzelmeket vizsgáló kérdéseket tekintve elmondható, hogy a megkérdezett magyarok az öt negatív érzelem közül hármat – nyomott hangulat, elgyötört, fáradt– többször tapasztaltak, mint az európai átlag.
„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni?” – „az esetek többségében" és „mindvégig” – magyarok: 35%, EU: 24%.
„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek?”
- ’soha’: Unió 35%, Magyarország 44%.
A fizikai és lelki teljesítőképességet két kérdéssel vizsgálták a kérdőív szerkesztői.
„Kevesebbet teljesített, mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt?"
„Kevesebbet teljesített, mint szeretett volna érzelmi problémája miatt (mint pl.: lehangoltság vagy aggodalom)?"
A kapott válaszok alapján bátran kijelenthető, hogy magyar honfitársaink az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben szembesülnek e gondokkal (fizikai gond esetén 29% vs. 41%, érzelmi problémáknál 37% vs. 53%).
Ijesztő, hogy míg az unió polgárainak csak alig több mint egyharmada (38%) szembesül néha vagy ritkán érzelmi problémamiatti teljesítmény csökkenéssel, addig magyarok több mint fele (52%) szembesül időnként e gonddal.
Segítségkérés és kezelés
Miközben az eredmények tanulsága szerint hazánkban, többen és gyakrabban szembesülnek lelki problémákkal, addig a segítségkérésében le vagyunk maradva az uniós átlagtól, ugyanis 4 százalékkal többen mondták azt, hogy nem kérték szakember segítségét lelki vagy érzelmi probléma miatt (az elmúlt 12 hónapban). A segítségért fordulók leggyakrabban – az összeurópai trendnek megfelelően – a háziorvosukhoz fordulnak a problémájukkal. Kinek a segítségét kéri kérdéskörben érdemes még kiemelni a pszichiátereket, mivel ezen egyetlen olyan kategória ahol magasabb a magyar átlag, mint a nemzetközi (miközben a segítségkérők aránya összességében alacsonyabb, mint az európai átlag).
Meg kell sajnos említeni azt is, hogy a segítségnyújtó lehetőségek közül a magyar mintában a szociális munkás és pszichoterapeuta említése mérhetetlen volt, ami feltehetőleg a magyar valóság sajátosságainak is köszönhető. A felmérés szerint hazánkban és az unióban átlagosan a lakosság ugyanakkora része, 7 százaléka szedett valamilyen antidepresszánst az elmúlt 12 hónap alatt.
Mentális egészség és munka
A munkahelyi hiányzásokat firtató kérdésre az uniós 77 százalékkal szemben a magyar válaszadók 82 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 4 hétben nem hiányzott munkahelyéről (az ünnepeket leszámítva), amit érdekes lehet azzal összevetni, hogy többen és gyakrabban tapasztalnak teljesítménycsökkenést okozó problémákat.
Nagyon fontos intő jel azonban az, hogy míg az áltagos európaiak csak egynegyede (25%) nyilatkozott úgy, hogy munkahelyének biztonságát veszély fenyegeti, addig a magyar válaszadók több mint egyharmada (35%) állította ezt.
Szintén nem túl hízelgő az sem, hogy míg az európai munkavállalók több mint háromnegyede mondta, hogy munkahelyén „az erőfeszítése és teljesítménye szerint megérdemelt módon tisztelik és elismerik”, addig magyarországi válaszadók alig több mint kétharmada (68%) állította ezt.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, Magyarországon többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek, különösen sokan félnek a munkahelyük elvesztése miatt.