Életveszélyes esésekhez is vezethet a narkolepszia

2011.10.10. - Írta: DA

Életveszélyes esésekhez is vezethet a narkolepszia

Aludt már el spontán, egyik pillanatról a másikra a munkahelyén, netán az utcán? Ha igen, mindenképpen forduljon orvoshoz, ugyanis nem kizárt, hogy narkolepsziában szenved, ami igen kellemetlen és veszélyes betegség!

A narkolepszia a rejtélyes betegségek közé tartozik: a zavar lényege, hogy a szervezet nem képes szabályosan rendezni az alvási és ébrenléti ciklusokat, szabályozni az alvás REM (rapid eye movement) fázisát, vagyis az „álmodó” szakaszt. Ebben a fázisban gyors szemmozgás jelzi, hogy az ember álmodik, az izomtónus eltűnik, a test teljesen ellazul. A narkolepsziásoknál a REM-fázis betör a mindennapokba, és alaposan megzavarja az ébrenléti agyműködést. A beteg ebből fakadóan képtelen lesz leküzdeni azokat az alvásrohamokat, amelyek rátörnek a nap különböző szakaszaiban, így nappal is. Sok betegnél ez az úgynevezett kataplaxiával jár együtt, ami az izomtónus hirtelen megszűnését jelenti: az illető ilyenkor egyik percről a másikra összecsuklik, ami adott szituációban akár életveszélyes is lehet, hiszen így az esést sem tudja kontrollálni. Ezt a hatást gyakran érzelmi megrázkódtatás váltja ki. A narkolepsziások jelentős része emellett alvási paralízissel küzd, ami mozgás- és beszédképtelenséget jelent az elalvás, illetve az ébredés pillanataiban. Gyakran az álmokat és a valóságot sem tudják egymástól megfelelően elkülöníteni egy-egy ilyen hirtelen álomba zuhanást követően.

A betegség messze nem olyan ritka, mint azt a többség hinné: háromezer emberből átlagosan egy szenved tőle, még ha nincs is ezzel feltétlenül tisztában. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul, és legtöbbször még a huszonötödik életév betöltése előtt jelentkeznek az első tünetek. Ezek megjelenésétől a diagnózisig nem ritkán hosszú évek telnek el, az okok pedig tisztázatlanok: genetikai háttér alighanem húzódik a rendellenesség mögött, és valószínűleg az orexinek működési zavara is szerepet játszik a kialakulásban. Utóbbiak olyan molekulaláncok, amelyek a hipotalamuszban, az idegsejtekben termelődnek, és az alvás, illetve az étvágy szabályozásában egyaránt kulcsszerepet játszanak, ez azonban csak tapogatózás. Ebből fakadóan a narkolepsziának kizárólag tüneti kezelése létezik. A nappali elalvások stimuláló gyógyszerekkel ritkíthatók, a többi tünet antidepresszánsokkal kezelhető, de a beteg is segíthet magán azzal, hogy stabil életritmust alakít ki a mindennapokban. A fix ébredési és lefekvési időpont mellett célszerű néhány óránként beiktatni egy rövid, negyedórás alvást is, és a kiegyensúlyozott táplálkozás is nélkülözhetetlen. A mindennapi serkentők – tea, kávé, energiaitalok – a narkolepsziával szemben úgyszintén hatástalanok.

Ha arra gyanakszunk, hogy narkolepsziások vagyunk, mielőbb keressünk fel egy alváscentrumot!


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus



Bezár