Ezek közül a túlműködés a gyakoribb: fogyással, állandó heves szívdobogással, szapora légzéssel és folyamatos ideges, feszült állapottal jár. Mindez az éjszakai órákra is áll. A jóval ritkább alulműködés akár leépüléshez is vezethet úgy fizikai, mint mentális értelemben. Mindkét rendellenesség gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, de ennek pontos okait egyelőre nem ismeri az orvostudomány: valószínűleg az ösztrogén-termeléssel kapcsolatos tényezők játszanak közre, de ebben nincs egyetértés. Hátterük leginkább genetikai eredetű.
A pajzsmirigy túlműködése igen kellemetlen tüneteket okoz, de ennek ellenére sem különösebben veszélyes. E szempontból még szerencsének is mondható, hogy a kísérőjelenségek ennyire intenzívek, a betegek ugyanis előbb-utóbb szinte biztosan elmennek miattuk orvoshoz, mivel ijesztően kellemetlenül érzik magukat. E rendellenesség azonban – szintén szerencsére – sokkal veszélyesebbnek tűnik annál, mint amilyen valójában. Ha időben felismerik, nem jut el odáig a probléma, hogy ténylegesen károsítsa a keringési rendszert, a szívet. Az alulműködés felismerése jóval nehezebb, de ma már ez is ritkán vezet az említett leépüléshez, hiszen az alultermelt hormonok pótlásával a beteg állapota normalizálható. Közismert pajzsmirigy-rendellenesség az úgynevezett golyva vagy más néven göb is, amikor a pajzsmirigy felszíne kiboltosul. Ez ugyanakkor elsősorban tünet, és többnyire valamilyen egyéb pajzsmirigy-betegséget jelez. A nyugati világban a nők mintegy kétharmadánál legalább egyszer élete során kialakul kisebb-nagyobb göb, ami az esetek többségében szerencsére teljesen ártalmatlan, az orvoshoz azonban mindenképpen el kell menni, ha golyvásodást tapasztalunk.
A pajzsmirigy-rendellenességek esetében viszonylag alacsony a rákosodási kockázat, és főleg akkor jelentkezik hasonló megbetegedés, ha a megnagyobbodást elhanyagolják, nem mennek vele orvoshoz. Az ilyen rosszindulatú daganatos elváltozások gyakorlatilag gyógyíthatatlanok, ám a pajzsmirigyrákok közel négyötöde nem e körbe tartozik, hanem papilláris rák, ami az egyik legjobban gyógyítható daganatos betegség.
Gyógyszeres, illetve jódizotópos kezeléssel szerencsére a pajzsmirigy-elváltozások többsége könnyen gyógyítható, a golyva esetében pedig a sebészeti kezelés hozhat javulást. A hétköznapokban igyekezzünk legalább három-négy évente úgynevezett THS szűrővizsgálatra menni, ha pedig várandósak vagyunk, a terhesség esetén feltétlenül menjünk el orvoshoz emiatt, mert az állapotos nőknél az olyan pajzsmirigy-problémák is vetéléshez vezethetnek, amelyek másoknál teljesen ártalmatlanok.