Ha száraz a szem...

2010.06.21. - Írta: dr. Pregun Tamás, szemorvos

Ha száraz a szem...

A szaruhártya normális szerkezetének megtartásához, a látás szempontjából kulcsfontosságú, átlátszóságának megőrzéséhez elengedhetetlen a felszínét nedvesen tartó, minden pislogáskor megújuló könnyfilm réteg. Pislogáskor a könny egyenletesen oszlik el, sima felszínt biztosítva teszi lehetővé, hogy a fénysugarak optikailag ideális módon megtörve jussanak a szem belső részei felé.

Alkotórészei között a vízen kívül, ami mennyiségének 90%-át alkotja, egyebek mellett párolgást csökkentő zsírszerű anyagokat, ásványi sókat, glükózt, és a szervezet védekezése szempontjából fontos immunglobulinokat, valamint oldó enzimeket is találunk. Összetétele a könnyet termelő számos mirigy együttes működésének eredményeként alakul ki, amely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll.

A könnytermelés mennyiségének csökkenése, vagy a könny összetételének változásai kínzó tünetekkel hívják fel magukra az érintettek figyelmét. Gyakori az általában a nap végére jelentkező égő érzés, a „fáradt” szem panasza. A pislogások száma a figyelmet szorosan lekötő tevékenységek (tévénézés, számítógépezés, olvasás) közben csökken, ami az arra hajlamos szemeken felerősíti a tüneteket. Jellegzetesen idegentest érzést – „mintha homok lenne benne” – említenek a szemszárazságtól szenvedők, akik meglehetősen sokan vannak. Az érintettek aránya a teljes lakosságra vetítve 2–5% körülire becsülhető. A kórkép leggyakrabban az ötven év feletti nőket érinti, akiknél a szemészeti panaszok a hormonális változásokkal összefüggésben jelennek meg.

A könnymirigyek betegségei önmagukban, vagy esetenként a szervezet más nedvtermelő mirigyeit is érintő, autoimmun gyulladásos kórképekben hasonló következménnyel járnak. Fokozhatja a panaszokat a kontaktlencse viselés, szemhéjszéli gyulladás, a pislogás rendellenessége, vagy a cukorbetegség, esetleg bizonyos gyógyszerek szedése.

A diagnózis felállítását a jellemző panaszok mellett egyszerűen elvégezhető szemészeti vizsgálatok segítik, amelyek a könnytermelésről és a könnyfilm minőségéről szolgáltatnak adatokat.
A száraz szem kezelése elsősorban a hiányzó könny pótlására irányul: különböző összetételű műkönnyek és ezeknél hosszabb hatástartamú nedvesítő kenőcsök használatával. Utóbbiak a látást halmazállapotuk miatt esetleg ronthatják, ám jól alkalmazhatók éjszakára.

A betegség előrehaladott formáiban a könnyvesztést megakadályozandó, a könny elvezetését szolgáló csatornák elzárására is sor kerülhet. Súlyos állapotok esetében pedig kiegészítő kezelésként többféle, eltérő hatásmechanizmusú gyulladáscsökkentő készítmény alkalmazása is szükségessé válhat.