Hidegártalmak

- Írta: Dr. Benkő And­rás (fül-orr-gé­gész)

Hidegártalmak

A hidegártalmakat két nagy csoportra osztjuk. A helyi külső hidegsérülés és az általános hidegártalom. Leggyakrabban a végtagok és az arc kiálló részei: az orr és a fül sérül meg, mert ezek vannak leginkább kitéve a lehűlésnek. A hidegsérülés azért jön létre, mert a lehűlt területben keringési zavar keletkezik, de emellett kialakulásában olyan hormonális és idegi tényezők is szerepet játszanak, amelyeket ma még nem ismerünk teljes egészében. 

Fa­gyá­si sé­rü­lés ál­ta­lá­ban fagy­pont alatt, de ala­cso­nyabb hő­mér­sék­le­ten is je­lent­kez­het. Víz­ben akár már +10 °C kö­rül is je­lent­kez­het hos­­szú ide­jű be­ha­tás után. Egész­sé­ges em­ber­ben a hi­deg ha­tá­sá­ra az erek össze­hú­zód­nak, ezt egy re­ak­tív ér­tá­gu­lat kö­ve­ti, fo­ko­zott vér­áram­lás, amely ál­tal a hi­deg­nek ki­tett te­rü­let fel­me­leg­szik. Hi­deg­sé­rü­lés mind­ad­dig nem kö­vet­ke­zik be, amíg ez a vér­bő­ség fenn­áll, amit a bőr pi­ros szí­ne is je­lez. Az ér­tó­nus bé­nu­lá­sá­nak je­le, ha ké­sőbb ez a vér­bő te­rü­let ké­kes szí­nű­vé vá­lik. Ilyen­kor azon­nal vé­de­ni kell a hi­deg­ha­tás­nak ki­tett te­rü­le­tet, mert ha ezt nem tes­­szük meg, be­kö­vet­ke­zik a hi­deg­sé­rü­lés.
A he­lyi hi­deg­sé­rü­lés eny­hébb eset­ben nem azon­nal je­lent­ke­zik, ha­nem ké­sőbb már a me­leg­ben, és to­váb­bi hi­deg­be­ha­tás nél­kül még egy ide­ig ros­­szab­bod­hat is. A bőr­te­rü­let pi­ros, majd las­san ödé­más lesz, meg­da­gad, a bő­rön hó­lya­gok kép­ződ­het­nek, sőt üsz­kö­sö­dés is ki­ala­kul­hat. A sé­rü­lé­se­ket há­rom stá­di­um­ba oszt­hat­juk sú­lyos­sá­gi sor­rend­ben:

  1. Congelatio eryi­the­ma­tosa (csak bőr­pírt okoz),
  2. Hó­lya­gos (égés­hez ha­­son­ló hó­lya­go­kat okoz),
  3. Üsz­kös hi­deg­sé­rü­lés.

Nem­csak a bőr, ha­nem a lágy­ré­szek, a porc és az izom is sé­rül­het.
A fa­gyott test­részt he­lyez­zük 38°C fo­kos víz­be a tel­jes át­me­le­ge­dé­sig, de ne dör­zsöl­jük. Majd szá­ra­zon, pu­hán, la­zán pó­lyál­juk be, sú­lyo­sabb eset­ben for­dul­junk há­zi­or­vos­hoz, vagy se­bész­hez. Eny­hébb ese­tek­ben jó ha­tá­sú a fagy el­le­ni ke­nőcs.
Mint min­dig, most is leg­fon­to­sabb a meg­elő­zés. Öl­töz­zünk az idő­já­rás­nak meg­fe­le­lő­en, ré­te­ge­sen. Sze­les, hi­deg idő­ben hasz­nál­junk olyan sap­kát, amely vé­di a fü­lün­ket. Ne hasz­nál­junk szűk ci­pőt. Ci­pőnk té­len le­gyen egy kis­sé na­gyobb, hogy vas­tag zok­nit is fel tud­junk húz­ni, és így ne szo­rít­sa a lá­bun­kat. Lá­bunk­ra tel­je­sen szá­raz láb­be­lit, ha­ris­nyát, zok­nit húz­zunk. Min­dig vi­sel­jünk kesz­tyűt, amely ne le­gyen szűk, te­gyünk fel ka­puc­nit, és hasz­nál­junk ken­dőt, nyak­sá­lat.