Hogy mi a hemoglobin?

2018.08.27. - Írta: Veress Pálma

Hogy mi a hemoglobin?

A hemoglobin a vörösvérsejtek fő alkotóeleme, amely egyrészt a vastartalmú hemből, illetve a globin nevű fehérjekomponensből áll. Elsődleges rendeltetése a szervezetben az oxigén és a széndioxid szállítása, vagyis igen fontos, hogy megfelelő arányban álljon rendelkezésre a testben. Amennyiben nem ez a helyzet, az mindkét irányban súlyos következményekkel járhat.

A szervezet normál hemoglobin-szintje:

A férfiak vére esetében 130-180 gramm/liter,
A nők esetében pedig 120-160 gramm/liter.

Sem az ezek alatti, sem az ezeknél magasabb értékek nem egészségesek, és igen változatos probléma-, illetve tünetcsoportokat eredményeznek, amelyek közül nem egy súlyos következményekkel is járhat.

Az alacsony hemoglobin-szintet csökkent hemoglobin-képződés vagy nagyobb vérveszteség okozhat. Ezek közül az utóbbi viszonylag tiszta helyzet: nagy mértékű vérzés – például egy baleset során – esetén természetes dologról beszélünk, amely utólag, a gyógyulással párhuzamosan helyreáll. A csökkent képződést különböző rendellenességek okozzák, amelyek közül elsősorban a szervezet vastartalékainak lecsökkenése emelendő ki. A köznyelvben mindezt gyakran csak vashiányos vérszegénységként említik. Ugyanígy a B12 vitamin és a folsav szükségesnél alacsonyabb szintű bevitele is okozhat csökkent hemoglobin-képződést.

A magasabb hemoglobin-szint jellemzően krónikus szív- és tüdőbetegségek esetén, csontvelő-gondok, illetve daganatos megbetegedések kísérőjelenségeként áll be a szervezetben. Ezzel szemben nem betegségről van szó, amennyiben a szervezet kiszáradása miatt ugrik meg a hemoglobin-arány (ilyenkor a vér besűrűsödése miatt alakul ki ez az állapot), a nagy magasságban, például magashegységekben élők szervezetében pedig jellemzően nagyobb értékek jellemzőek. Ennek oka, hogy a test így ellensúlyozza az itteni levegő alacsonyabb oxigéntartalmát.

Fontos kiemelni:

Az egészséges szervezet leginkább vérzés útján veszít vasat. Ennek leghétköznapibb módja a nők esetében a menstruáció, nem véletlen, hogy a fogamzóképes, fiatalabb korosztályba tartozó hölgyek jelentős hányada vashiányos vérszegénységtől szenved. Idősebb korban jellemzően a daganatos megbetegedések, illetve a tápcsatorna betegségei miatt csökken a vasmennyiség és ezáltal a hemoglobin-szint.

Alacsony hemoglobin-szint esetében
a szervezet oxigén-ellátottsága romlik:

Ez a tipikus vérszegénységi tünetekkel jár, vagyis sápadtsággal, enerváltsággal, gyengeséggel, fejfájással, szívdobogásérzéssel, fülzúgással, testi megerőltetés esetén fokozott légszomjjal.

E fenti tényezők hosszabb távon komolyan rontják az életminőséget, így nem szabad lebecsülni őket. Emellett a vérszegénység alapvetően mindig tünet, soha nem önálló betegség, vagyis az orvosi kivizsgálás minden hasonló esetben indokolt: jellemző alacsony hemoglobin-érték jár például a májcirrhózisszal, bizonyos fertőzésekkel, gyógyszer-intoleranciával és káros vegyianyagokkal történő érintkezéssel, súlyos égéssel, vesekéreg-problémákkal vagy a Hodgkin-kórral.

 


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár