Hogy mi a hemoglobin?

2018.08.27. - Írta: Veress Pálma

Hogy mi a hemoglobin?

A hemoglobin a vörösvérsejtek fő alkotóeleme, amely egyrészt a vastartalmú hemből, illetve a globin nevű fehérjekomponensből áll. Elsődleges rendeltetése a szervezetben az oxigén és a széndioxid szállítása, vagyis igen fontos, hogy megfelelő arányban álljon rendelkezésre a testben. Amennyiben nem ez a helyzet, az mindkét irányban súlyos következményekkel járhat.

A szervezet normál hemoglobin-szintje:

A férfiak vére esetében 130-180 gramm/liter,
A nők esetében pedig 120-160 gramm/liter.

Sem az ezek alatti, sem az ezeknél magasabb értékek nem egészségesek, és igen változatos probléma-, illetve tünetcsoportokat eredményeznek, amelyek közül nem egy súlyos következményekkel is járhat.

Az alacsony hemoglobin-szintet csökkent hemoglobin-képződés vagy nagyobb vérveszteség okozhat. Ezek közül az utóbbi viszonylag tiszta helyzet: nagy mértékű vérzés – például egy baleset során – esetén természetes dologról beszélünk, amely utólag, a gyógyulással párhuzamosan helyreáll. A csökkent képződést különböző rendellenességek okozzák, amelyek közül elsősorban a szervezet vastartalékainak lecsökkenése emelendő ki. A köznyelvben mindezt gyakran csak vashiányos vérszegénységként említik. Ugyanígy a B12 vitamin és a folsav szükségesnél alacsonyabb szintű bevitele is okozhat csökkent hemoglobin-képződést.

A magasabb hemoglobin-szint jellemzően krónikus szív- és tüdőbetegségek esetén, csontvelő-gondok, illetve daganatos megbetegedések kísérőjelenségeként áll be a szervezetben. Ezzel szemben nem betegségről van szó, amennyiben a szervezet kiszáradása miatt ugrik meg a hemoglobin-arány (ilyenkor a vér besűrűsödése miatt alakul ki ez az állapot), a nagy magasságban, például magashegységekben élők szervezetében pedig jellemzően nagyobb értékek jellemzőek. Ennek oka, hogy a test így ellensúlyozza az itteni levegő alacsonyabb oxigéntartalmát.

Fontos kiemelni:

Az egészséges szervezet leginkább vérzés útján veszít vasat. Ennek leghétköznapibb módja a nők esetében a menstruáció, nem véletlen, hogy a fogamzóképes, fiatalabb korosztályba tartozó hölgyek jelentős hányada vashiányos vérszegénységtől szenved. Idősebb korban jellemzően a daganatos megbetegedések, illetve a tápcsatorna betegségei miatt csökken a vasmennyiség és ezáltal a hemoglobin-szint.

Alacsony hemoglobin-szint esetében
a szervezet oxigén-ellátottsága romlik:

Ez a tipikus vérszegénységi tünetekkel jár, vagyis sápadtsággal, enerváltsággal, gyengeséggel, fejfájással, szívdobogásérzéssel, fülzúgással, testi megerőltetés esetén fokozott légszomjjal.

E fenti tényezők hosszabb távon komolyan rontják az életminőséget, így nem szabad lebecsülni őket. Emellett a vérszegénység alapvetően mindig tünet, soha nem önálló betegség, vagyis az orvosi kivizsgálás minden hasonló esetben indokolt: jellemző alacsony hemoglobin-érték jár például a májcirrhózisszal, bizonyos fertőzésekkel, gyógyszer-intoleranciával és káros vegyianyagokkal történő érintkezéssel, súlyos égéssel, vesekéreg-problémákkal vagy a Hodgkin-kórral.