Hullik...?

- Írta: dr. Bakos Noémi (bőrgyógyász)

Hullik...?

Egyik ékességünk a haj. Emiatt a nők és a férfiak jelentős része különös gondot fordít gondozására, festeti, szárítja, hullámosítja, vagy egyenesítteti, miközben ezen műveletek jelentős része károsítja a haj szerkezetét, sőt nemegyszer a hajas fejbőrt is. A bőrgyógyászati rendeléseket legtöbbször a hajhullás miatt keresik fel a betegek. Ez természetes jelenség, hiszen naponta egészséges körülmények között is hullanak ki hajszálak. Ennek oka a hajszálak életciklusában keresendő.

 

Naponta 0,3-0,5 mm-t növekszik a hajszál, miközben növekedési és nyugvó szakaszok váltakoznak. A hajszálak 10-20%-a nyugvó stádiumban, míg többi részük növekedési, és kisebb részük átmeneti szakaszban van. A nyugvó szakasz elérésekor egy idő után a hajszál kihullik.

Egyes állatokban pl. nyúl, egér, a szőrszálak életciklusa összehangolt, míg az emberben nincs szinkronban, ezért időnként normális körülmények között is a hajszálak tömegesebb hullása figyelhető meg. Normális hajhullásról akkor beszélünk, ha naponta 100-nál kevesebb hajszál hullik ki. A hajhullás normális körülmények között egyenletes, tehát a hajas fejbőrről mindenütt egyenletes ütemben, foltok, vagy ritkább területek hátrahagyása nélkül történik. A férfiakra jellemző az ún. férfias típusú hajhullás, amely a homloktájat, a koponya felső részét érinti, a tarkótájon a hajzat sokszor ugyanolyan dús marad, mint serdülőkorban volt. Sajnos, ez a folyamat már a serdülőkor végén, illetve a 20-as életévek elején megkezdődhet, és esetenként 25-30 éves korra már nagyfokú kopaszságot eredményez. Gyakran a fejbőr fokozott faggyútermelése is kíséri a tüneteket. Kialakulása hormonális eredetre vezethető vissza, a férfi nemi hormon, a tesztoszteron tehető felelőssé, ezért nehezen befolyásolható.

Hasonló jellegű hajhullás nőknél is előfordul, általában a 20-30 életévek között kezdődik, és a fejtetőn a hajzat megritkulásával jár. Ebben az esetben is a tesztoszteron a felelős, amely sokkal kisebb mennyiségben ugyan, de a nőkben is termelődik, mégpedig a mellékvesében, illetve a petefészekben, a hajhagymák pedig fokozottan érzékenyek rá. A kezelést nőgyógyászati vizsgálat előzi meg, amely fényt deríthet a petefészek működési zavaraira.

Egyenletes hajhullás is okozhat gondot, ha mennyisége meghaladja a napi 100 szálat. Ennek oka, hogy egyszerre több hajszál kerül a nyugvó szakaszba. Gyakran szülés és szoptatás után figyelhető meg. Jellemző ugyanis a terhességre, hogy egyidejűleg a hajszálaknak több mint 80%-a a növekedési fázisba kerül, emiatt a haj dúsabbá válik, majd szülés után átmenetileg fokozódik a hajhullás. A szervezetet megterhelő betegségek, a pszichés stressz, és az ásványi anyagokat, nyomelemek csökkenését jelentő nagyobb fogyókúrák után is fokozódik a hajhullás.