A University of Alabama at Birmingham kétezer ötszáz, negyvenöt és nyolcvanöt év közötti nÅ‘t követett nyomon vizsgálatában. Úgy találták, a nÅ‘k – függetlenül a hormonpótló terápiától – ötvenöt éves korukig nem szembesültek semmiféle szélütésre vagy egyéb, szÃv-és érrendszeri betegségre utaló jellel, azonban késÅ‘bbi életéveik során 6 százalékuk kényszerült szembenézni valamilyen kardiovaszkuláris problémával – szemben azokkal, akiknél a menopauza csak negyvenhat éves koruk után jelentkezett. Náluk valamilyen kardiovaszkuláris betegség kialakulásának veszélye csak 2, 6 százalék volt.
A kutatásvezetÅ‘ Dr. Wellons szerint eredményeik pusztán a statisztikai együttjárások megfigyelésén alapulnak, vagyis az a következtetés nem vonható le belÅ‘lük, hogy a korai menopauza valamiképpen oka lenne bármilyen kardiovaszkuláris betegségnek; ám úgy vélte, mint a megbetegedések kockázatának elÅ‘rejelzését segÃtÅ‘ markerek eredményeik jó szolgálatot tehetnek.
Hazánkban a statisztikák szerint hozzávetÅ‘leg minden második, nÅ‘knél bekövetkezÅ‘ haláleset oka valamilyen szÃv-és érrendszeri betegség. A súlyos helyzet kialakulásában többek közt nagy szerepe van a dohányzásnak, a mozgáshiányos életmódnak és a nem megfelelÅ‘ táplálkozásnak is.
Korai menopauza – fokozott kockázat
Bár a menopauza a nÅ‘knél általában ötven éves kor táján jelentkezik, sokuknál már negyvenes éveik elején számolni lehet a menzesz elmaradásával. Náluk a stroke vagy más kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázata kétszeresre növekszik azon nÅ‘k rizikójához viszonyÃtva, akiknél negyvenhat éves koruk után következik be a havi vérzés végleges elmaradása.