Levegőt!

2011.09.10. - Írta: dr. Endre László, allergológus

Levegőt!

Ha valaki tüsszög, váladékozik az orra, és a száján szedi a levegőt, többnyire annyira természetesnek veszi, hogy nem is tekinti betegnek magát. A felsorolt tünetek ugyanis télen-nyáron annyira gyakoriak, hogy már hozzájuk edződtünk, szinte figyelembe se vesszük ezeket. A népi bölcsesség szerint, ha kezeljük a náthát, akkor egy hét alatt gyógyul meg, ha meg nem, akkor 7 nap alatt. Ezért aztán az emberek többsége nem is fordul orvoshoz a nehezített orrlégzés miatt. Holott az orrdugulás nem csupán kellemetlen tünet (mert nem érezzük az illatokat és megváltozik a hangunk), de kifejezetten káros is, mert szájlégzés esetén elmarad a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, és kimarad az orrnyálkahártya mechanikai szűrőfunkciója is. Kis csecsemőkorban pedig a gátolt orrlégzés igen súlyos légzési nehézséget eredményez.

Mi okozza a náthát, az orrdugulást? Szinte már halljuk is a választ, hogy a „megfázás”. Mint a legtöbb tévhitben, némi igazság ebben is van, mert a nátha tüneteit kiváltó vírusok egy része (pl. az ún. common cold vírus) a hidegben valóban gyorsabban szaporodik, másrészt a hideg levegő, mint fizikai inger, valóban átmeneti orrváladékozást, orrdugulást válthat ki. Azt hiszem, azt bátran kijelenthetjük, hogy az orrváladékozást, orrdugulást alapvetően egy nagy betegségcsoport két fajtája okozhatja, nevezetesen a fertőzéses és az allergiás nátha.

A fer­tő­zé­ses nát­ha

A fertőzésen alapuló nátha többnyire (de nem kizárólag!) a hűvös, hideg hónapokban fordul elő, és cseppfertőzéssel terjed. Ha a kórokozó vírus, akkor az orrváladék általában vízszerűen híg, míg ha baktérium, akkor sűrű, sárgás-zöld. A fertőzéses nátha ritkán tart egy-két hétnél tovább, de nem ritkán orrmelléküreg gyulladásba „megy át”. Ilyen esetekben az orrváladékozás, orrdugulás mellett fejfájás, rossz közérzet, láz is felléphet.

Legjobb a náthát megelőzni: fogyasszunk sok vitamint, lehetőleg kerüljük a közvetlen érintkezést köhögő, tüsszögő, „taknyos” embertársainkkal. Ha már kialakultak a tünetei, ezek érszűkítő hatású orrcseppekkel, orrsprayekkel jelentősen mérsékelhetők (Vigyázat! Ezeket legfeljebb maximum 10-12 napig használhatjuk folyamatosan!). A náthás betegek többsége még ma is az évtizedek óta ismert orrcseppeket használja az orrdugulás enyhítésére.

Az orrcseppnél korszerűbb gyógyszerforma az orrspray. Az orrspray speciális szórófejével a hatóanyagok egyenletes koncentrációban és mindig azonos adagokban jutnak be az orrüregünkbe álló-, vagy ülőhelyzetben, a fej hosszabb idejű hátrahajtása nélkül. Az orrspray használata diszkrét és kényelmes. A hatóanyag nem folyik a garatunkba, és nem csöpög ki az orrunkból, ezért használata gazdaságos is. A már kialakult orrmelléküreg gyulladás feltétlenül orvosi kezelést igényel.

Az al­ler­gi­ás nát­ha

A náthák másik nagy csoportját, amely a magyar népességnek kb. 15-20%-t érinti, légúti (nagyon ritkán esetleg étel) allergia okozza. Attól függően, hogy mi a kiváltó tényező, az „allergén”, ez lehet szezonális, vagy egész évben fennálló. Az orrváladékozás, orrdugulás mellett ez mindig orrviszketéssel, tüszszentő rohamokkal is jár, sőt az esetek több mint a felében, kínzó kötőhártya viszketés és vérbőség is kíséri.

E betegség szezonális formáját a növények virágpora („pollenje”) esetleg penészgomba spóra okozza. A tünetek többnyire csak addig állnak fenn, amíg az adott növény virágzik. Azért csak „többnyire”, és nem kizárólag, mert létezik kereszt-allergia is bizonyos ételek és virágporok között. Közülük talán legismertebb a görögdinnye és a parlagfű, valamint az alma és a nyírfa pollen közöttiek. Aki mogyoró, vagy égerfa pollenre allergiás, annak tünetei már februárban elkezdődhetnek, de a többi fa virágzása is a kora-tavaszi hónapokra esik. Május elejétől nyár közepéig a fű-, és a gabonafélék pollenszáma okoz igen sok gondot, tehát nem a nyárfa pehelyszerű termése, amit egyébként – nagysága miatt – nem is lehet belélegezni. Augusztus elejétől október közepéig pedig a jól ismert parlagfű, és az ésszerűtlenül figyelmen kívül hagyott fekete üröm.

A penészgombák előfordulnak lakáson belül is (ilyenkor egész évben panaszokat okozhatnak) és külső-térben is (ez esetben a kemény fagyokkal járó hónapokat kivéve szintén egész évben tüneteket válthatnak ki). A lakáson belüli allergének (pl. atkák, házi állatok) egész évben a környezetünkben vannak, ezért évszaktól függetlenül, bármikor kiválthatnak tünetet. Az allergiás nátha minden esetben tovább tart, mint a fertőzéses, és a kezelése is különbözik attól. Első lépés mindig az allergén lehetőség szerinti elkerülése.

Gyorsan eredményt ad, és viszonylag olcsó az allergiás bőrpróba. Jóval drágább és bonyolultabb a vérből történő laboratóriumi meghatározás. Ha az allergén elkerülése nem lehetséges, vagy nem elegendő, hosszasan (hetekig, hónapokig, esetleg évekig) tartó gyógyszeres kezelésre kell felkészülnünk. Mivel a helyileg adható érszűkítő szerek legfeljebb két hétig használhatóak folyamatosan, itt a helyileg adható gyulladáscsillapítók játsszák a főszerepet. Mivel többnyire nemcsak orr-, hanem gyakran szem-, és bőrtünetek, sőt néha nehézlégzés is van – az egész szervezetre ható gyógyszereket ún. antihisztaminokat is érdemes (szájon át) szedni. Ha valaki csak egy-két dologra allergiás, lehetőség van ezen anyag fokozatosan növekvő dózisban történő adagolásával, az allergiamérséklésre, szerencsés esetben megszüntetésére is. Annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a hosszú ideig tartó, vagy rendszeresen visszatérő orrviszketéssel, tüsszögéssel járó náthával mindenképpen érdemes szakorvost, lehetőleg allergológust felkeresni.

Az orr­du­gu­lás egyéb okai

Az allergiás és fertőzéses náthán, és a már említett orrmelléküreg gyulladáson kívül az orrdugulásnak egyéb oka is lehet. Kisgyermekkorban ezek közül a leggyakoribb a megnagyobbodott orrmandula, ami ha már hosszú ideje áll fenn, sajátos – enyhén nyitott szájjal járó – arckifejezést eredményez, és sok esetben visszatérő középfülgyulladást okoz. Megoldása műtéti. Sok kisgyermek játékból idegentestet dug az orrába, ami természetesen szintén nagyon kifejezetten gátolja az orrlégzésüket. Bármely életkorban előfordulhat az orrsövényferdülés, orr-polipózis, vagy a megnagyobbodott orrkagyló, amely eltérések szintén műtétileg rendezhetők.
A terhesség és néhány gyógyszerfajta (pl. fogamzásgátlók, bizonyos vérnyomáscsökkentők) szedése is kiválthat tartós orrdugulást. Sajnos (szerencsére nem túl gyakran) lehetnek az orrban is jó-, és rosszindulatú daganatok is.

Különböző kémiai (pl. bizonyos vegyszerek, vagy cigaretta füst), fizikai (pl. túl hideg és/vagy túl száraz levegő), vagy mechanikai (pl. fűrészpor, korom, vagy más, szilárd légszennyező anyag) károsító tényezők tartós belégzése is fenntarthatja az idült náthát az arra hajlamos egyéneken.
Van az idült náthának egy nagyon speciális (és nagyon gyakori) formája is, ami se nem allergián, se nem fertőzésen, se a már felsorolt okok valamelyikén alapul, ezt elnevezték vasmotorosnak. Annak ellenére, hogy a pontos oka nem deríthető ki, az orrba adott gyógyszerekkel eredményesen kezelhető.

Ha a most írottakat egy mondatban szeretném összefoglalni, arra hívnám fel a figyelmet, hogy akinek tartósan fennálló, vagy gyakran visszatérő orrdugulása van, az akkor is keressen fel szakorvost a panaszai miatt, ha a barátai megmosolyogják miatta.


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár