Még ma is rejtélyes a napallergia pontos háttere

Még ma is rejtélyes a napallergia pontos háttere

Habár igen komoly következményekkel járhatnak, még ma sem tudjuk pontosan, milyen mechanizmusokon keresztül jelentkeznek a napallergiás reakciók. Annyi bizonyos, hogy ezeket az UV-sugárzás okozza, de a közvetlen allergén, illetve a kialakulás pontos folyamata ismeretlen.

Napallergián az emberi bőr kórosan megnövekedett fényérzékenységét értjük, vagyis nem tartoznak ide azok az allergiás reakciók, amelyeket nem a napfény okoz, hanem bizonyos napvédő krémek, kozmetikumok. A napallergia tünetei változatosak: hólyagok, leginkább pattanásra emlékeztető, vöröses kiütések, ödémák, pirosság jelennek meg a bőrön, amelyek gyakran viszketnek, égetnek. Extrém esetben a kiütések akár az egész testre kiterjedhetnek, de a tünetek néha nem merülnek ki a csúnya és kellemetlen bőrelváltozásokban: szívtájéki nyomás vagy a vérnyomás lezuhanása szintén jelentkezhet. Egyéni adottságoktól függ, kinél milyen formában és mikor jelennek meg a fenti tünetek. A leggyakoribb a jelenség tavasszal, az első nagy melegek és erős napsütések alkalmával, de később, a nyári intenzívebb napozás következtében ezek fokozódhatnak, még akkor is, ha korábban, a napsugárzás megszokásával párhuzamosan enyhülni, visszahúzódni látszottak.

A napallergiás tünetek elleni legbiztosabb védekezés a napfény kerülése, különös érzékenység esetén pedig az, hogy a szobában maradunk. Ennek oka, hogy a bőrt – a közhiedelemmel ellentétben – az árnyékban is éri ultraibolya-sugárzás, vagyis a tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha nem fekszünk ki napozni a vízpartra vagy a kertbe. Az autók üvege szintén nem jelent védelmet az UV-A sugárzással szemben. Amennyiben napallergiás problémáink vannak, és mégis muszáj a szabadba mennünk, jó alaposan kenjük be a bőrünket olyan napvédővel, ami biztosan védelmet nyújt az UV-A sugarak ellen, és igyekezzünk elfedni a szabad bőrfelületeket. Ez a nyári melegben nyilvánvalóan nem túl kellemes, de a kiütésekkel járó viszketés és az égő érzés sem az, az esztétikai szempontokról már nem is beszélve. A fényvédő krémet legalább fél órával azelőtt vigyük fel a bőrünkre, hogy a napra mennénk, mert egyébként ezek a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat. A viszkető érzés bizonyos orvosi rendelvényre kapható krémekkel enyhíthető, de ma már gyakran alkalmaznak a nyári szezon előtti megelőző szoláriumos kezeléseket is, amelyekkel a bőrt hozzá lehet szoktatni ahhoz, ami vár rá a következő hónapokban.

A betegségnek egyébként létezik olyan változata is, amely nemcsak a nap által ért bőrfelületeket érinti. Ebben az esetben az egész testen allergiás reakciók jelentkeznek akár akkor is, ha a rendesen felöltözött betegnek csupán az arcát vagy a kezét éri a nap. E rendellenesség pontos háttere szintén felderítetlen, de szerencsére nagyon ritka is.