A mentális betegségek meglétének felismerése nehéz lehet a szülők számára. Ennek eredményeként azok a gyermekek, akiknek előnyös lenne egy kezelés, nem jutnak hozzá a szükséges segítséghez. Fontos tehát megérteni a mentális betegségek figyelmeztető jeleit, és tudnunk kell azt, hogy miként segíthetünk megbirkózni a gyermeknek a problémáival.
Tipikusan szülői feladat az egy gyermek életében, hogy felismerésre kerüljön, ha a gyermek mentális egészségügyi problémával küzd. Sajnos viszont sok felnőtt nem tudja azt, hogy milyen jelei és tünetei lehetnek a mentális betegségeknek a gyermekek körében.
Még ha ismerjük is a rizikófaktorokat, sokszor nehéz megkülönböztetni a problémák jeleit a normális gyermekkori viselkedéstől. Azt lehet ugyanis mondani, hogy minden gyermeknél lehet látni ilyen jeleket bizonyos helyzetekben. Ráadásul a gyermekeknek gyakran nincs meg a kellő szókincsük vagy kifejező képességük ahhoz, hogy az aggodalmaiknak hangot adhassanak.
Előfordul, hogy a mentális betegségekhez köthető megbélyegzés iránti aggodalom, a gyógyszerek alkalmazása, a kezelések költsége vagy éppen a kezelések helyére való eljutás miatt a szülők ellenzik az olyan gyermek ellátását, akinél a mentális betegség gyanúja felmerült.
Milyen mentálhigiénés betegségek lehetnek hatással a gyermekre?
A gyermekeknél ugyanolyan mentális egészségügyi problémák léphetnek fel, mint a felnőtteknél, de néha azok másképp kerülnek kifejezésre. Példának okáért a depressziós gyermek gyakran több ingerlékenységet mutat, mint a depressziós felnőtt, akinél inkább szomorúság jelentkezik.
A gyermekek többek között az alábbi mentálhigiénés állapotokat tapasztalhatják meg:
- Szorongásos zavarok. Azok a gyermekek, akik szorongással járó problémákkal – például obszesszív-kompulzív zavarral, poszttraumás stressz zavarral, szociális fóbiával vagy generalizált szorongással – küzdenek, a szorongást állandó problémaként élhetik meg, és ez zavarja a napi tevékenységükben őket.
Bizonyos aggodalmak a gyermek által megtapasztalt jelenségek normális részeit képezik, ezek pedig gyakran változáson mennek át a fejlődés egyik szakaszáról a másikra. Amikor azonban az aggodalmak vagy a stressz megnehezíti a gyermek normális viselkedését, a szorongásos zavarokat figyelembe kell venni. - Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention-deficit/hyperactivity disorder – ADHD). Ez az állapot általában három különböző kategóriában vonultat fel tüneteket: nehézségek a figyelemben, hiperaktivitás és impulzív viselkedés. Néhány ADHD-s gyermeknél mindhárom kategóriából jelentkeznek tünetek, másoknál viszont csak egyféle a háromból.
- Autizmus spektrumzavar (Autism spectrum disorder – ASD). Az autizmus spektrumzavar egy súlyos fejlődési rendellenesség, mely már a korai gyermekkorban is felléphet – általában 3 éves kor előtt. Bár a tünetei és a súlyossága elég változó, az ASD mindig kihat a gyermek kommunikációs képességeire, illetve a másokkal történő interakciójára.
- Táplálkozási zavarok. Az olyan táplálkozási zavarok, mint mondjuk az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falási zavar igen súlyos, akár a gyermek életét is veszélyeztető állapotok közé tartoznak. A gyermeket annyira lekötheti az étel és a testsúly, hogy nem képes másra kellő mértékben koncentrálni.
- Hangulatzavarok. A hangulatzavarok – mint a depresszió vagy a bipoláris zavar – ahhoz vezethet, hogy a gyermek tartósan szomorúnak érzi magát, vagy olyan szélsőséges hangulatingadozásokat produkál, ami sokkal súlyosabb, mint az átlagembernél jelentkező normális hangulatingadozások.
- Skizofrénia. Ez a krónikus mentális betegség azt okozhatja, hogy a gyermek elveszti a kapcsolatát a valósággal (pszichózis). A skizofrénia leggyakrabban a késői tizenéves és a húszéves kor közöttieknél jelentkezik.
Milyen figyelmeztető jelei vannak a gyermekek mentális betegségeire?
Hogy a gyermek esetleg mentális egészségügyi problémákkal küzd, annak az alábbi figyelmeztető jelei lehetnek:
- Hangulatváltozások. Figyeljünk arra, hogy a gyermek nem mutatott-e szomorúságot, vagy nem viselkedett-e visszahúzódóan az elmúlt két hétben, illetve hogy nem mutatott-e súlyos hangulatingadozásokat, amik problémát okoztak az otthoni vagy iskolai kapcsolatai körében.
- Heves érzelmek. Vegyük észre, ha netán a gyermek túlzott félelmet érez ok nélkül – ez néha heves szívdobogás vagy szapora légzés formájában lép fel. Az aggodalmak és a félelmek intenzív formája ugyanis a napi tevékenységeit súlyosan zavarhatja.
- A viselkedés változásai. Ezek közé tartoznak a drasztikus változások a viselkedésben vagy a személyiségben, sőt, a veszélyes vagy kontrollálatlan viselkedések is. A gyakori harcok, fegyverek használata vagy a mások súlyos megsebesítése iránti vágyak kifejezése szintén figyelmeztető jeleknek számítanak.
- Koncentrálási nehézségek. A figyelem vagy az egy helyben ülés képtelensége szintén komoly probléma lehet, ami a romló iskolai teljesítményben nyilvánulhat meg.
- Megmagyarázhatatlan fogyás. A hirtelen étvágytalanság, a gyakori hányás vagy a hashajtók alkalmazása azt jelezheti, hogy a gyermek étkezési zavaroktól szenved.
- Fizikai tünetek. A felnőttekhez képest a mentális problémával küzdő gyermekeknél gyakrabban alakulhat ki fejfájás vagy gyomorfájás, szemben a szomorúsággal vagy a szorongással.
- Fizikai sérülések. Előfordulhat, hogy a mentális egészségügyi probléma önagresszióhoz vagy önsérüléshez vezethet. Ez egy olyan cselekedet, mikor valaki szándékosan okoz kárt a saját testében, például vágással vagy égéssel. A mentálisan beteg gyermekeknél is felléphetnek öngyilkos gondolatok, sőt, akár ténylegesen meg is próbálkozhatnak vele.
- Káros szerek használata. Néhány gyermek alkohol vagy kábítószer után nyúl, hogy így próbáljon megbirkózni az érzéseivel.
Mit tehetünk, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermekünk mentális egészségi problémával küzd?
Ha aggódunk a gyermekünk mentális állapota miatt, konzultáljunk a gyermek kezelőorvosával. Mondjuk el neki, hogy a gyermek mely viselkedése az, ami zavar minket. Esetleg beszélhetünk a gyermek tanárával, közeli barátaival, szeretteivel vagy más gondozóival, hogy megtudjuk, ők tapasztaltak-e valamiféle változást a viselkedésében. Ezeket az információkat aztán megoszthatjuk a kezelőorvossal is.
Hogyan tudják az egészségügyi intézmények diagnosztizálni a mentális betegséget a gyermekeknél?
A mentális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekeknél a diagnózist és a kezelést az határozza meg, hogy mik a jelek, mik a tünetek, és hogy miként hatnak a jelenségek a gyermek mindennapi életére. Nincsenek egyszerű tesztek annak meghatározására, hogy van-e valami gond. A diagnózis felállításához a gyermekorvos is jó eséllyel tanácsolhatja azt, hogy készítsen kiértékelést egy szakember, például pszichiáter, pszichológus, szociális ápoló, pszichiátriai ápoló, mentálhigiénés tanácsadó vagy viselkedésterapeuta.
A gyermekorvos vagy mentálhigiénés szakember a gyermek problémáinak megállapítását a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) alapján végzi el. Ez egy útmutató, amit az Amerikai Pszichiátriai Társaság adott ki, és ami elmagyarázza a mentális egészségi állapotokhoz tartozó jeleket és tüneteket.
A gyermekorvos vagy a mentálhigiénés szakember emellett a gyermek viselkedésének egyéb lehetséges okait is feltérképezhetik – ilyen például egy korábbi betegség vagy trauma. Ők egyébként kérdéseket is intézhetnek felénk a gyermek fejlődésére vonatkozóan, vagy arról, hogy mióta viselkedik másként, esetleg arról, hogy a tanárai vagy a gondozói hogyan vélekednek a problémáról, valamint hogy a családban korábban volt-e valaki, aki a mentális betegségek érintettje volt.
A gyermekek mentális problémáinak diagnosztizálása nehéz lehet, mert a kisgyermekeknek gyakran gondot okoz kifejezni az érzéseiket, továbbá a normális fejlődés más lehet az egyik gyermeknél, mint a másiknál. Ezen nehézségek ellenére a helyes diagnózis elengedhetetlen részét képezik a megfelelő kezeléseknek.
Hogyan lehet a mentális betegségeket kezelni a gyermekeknél?
A mentális egészségügyi problémák által érintett gyermekek általános kezelési lehetőségei a következők:
- Pszichoterápia. A pszichoterápia, vagy más néven beszédterápia vagy viselkedésterápia egy olyan módszer, ahol az egészségügyi problémákat meg lehet beszélni a pszichológussal vagy mentálhigiénés szakemberrel. A pszichoterápia során a gyermek megismerheti a jelenlegi állapotát, hangulatait, érzéseit, gondolatait és viselkedését. Emellett a módszer segíthet a gyermeknek megtanulni, hogyan építse ki a kapcsolatot a nehéz helyzetekre történő reagálással és az egészséges megküzdési készségei között.
- Gyógyszeres kezelés. A gyermekorvos vagy mentálhigiénés szakember ajánlhatja azt, hogy a gyermek szedjen bizonyos gyógyszereket, melyekkel a szellemi egészségi állapotán lehet javítani. Ezek közé tartozhatnak stimulánsok, antidepresszánsok, szorongás elleni pirulák, antipszichotikumok és hangulatfokozók.
Vannak olyan gyermekek, akik kombinált ellátásban részesülnek. Beszéljünk a gyermekorvossal vagy a mentálhigiénés szakemberrel, hogy megtudjuk, mi lehet a legjobb a gyermeknek, figyelembe véve a kockázatokat és az előnyeit a konkrét gyógyszereknek.
Hogyan segíthetünk a gyermeknek megküzdeni a mentális betegséggel?
Ilyen problémás állapotban a gyermeknek nagyobb támogatásra van szüksége, mint bármikor. Mielőtt a gyermeknél megállapítják a mentális probléma fennállását, a szülőknél és a gyermeknél gyakran jelentkezhet tehetetlenség-érzés, harag és frusztráció. Kérjünk tanácsot a gyermek mentálhigiénés szakemberétől arra vonatkozóan, hogy mit változtassunk a gyermekkel történő interakcióban, illetve hogyan tudjuk kezelni ezt a nehéz viselkedést.
Igyekezzük megtalálni a módját annak, hogy pihenjünk vagy szórakozzunk a gyermekkel. Dicsérjük az erősségeit és képességeit. Fedezzünk fel vele új stressz-kezelési technikákat, amelyek segítenek megérteni, hogyan lehet higgadtan reagálni a stresszes helyzetekre.
Fontoljuk meg, hogy más családtagot is bevonunk a probléma megoldásába, de akár támogatói csoportokkal is felvehetjük a kapcsolatot. Nekünk és szeretteinknek is fontos, hogy megértsük a gyermek betegségét és érzéseit, valamint azt, hogy miként tudunk mindannyian segíteni neki.
Hogy hozzájáruljunk a gyermek iskolai sikereihez, értesítsük a gyermek tanárait és az iskolai tanácsadót, hogy a gyermek mentális betegségtől szenved. Ha szükséges, dolgozzunk ki az iskola személyzetével egy olyan tantervet, ami megfelel a gyermek igényeinek.
Ha aggodalommal tölt el bennünket a gyermek mentális egészsége, kérjünk tanácsot. Ne engedjük, hogy a szégyen vagy a félelem megakadályozzon minket a segítségkérésben. Megfelelő támogatással kiderülhet, ha a gyermeknek mentális gondjai vannak, és fel lehet fedezni olyan kezelési lehetőségeket, ami elősegíti a boldogulását.