E célok érdekében rendezvényein és fórumain teret ad az ezzel a témával foglalkozó szakemberek továbbképzésének, és meghatározza a mesterséges táplálás javallatait, módszereit és hatékonyságának ellenőrzési lehetőségeit. Az alultápláltság meghatározásához alkalmazható módszerek kidolgozását – több tudományos határterületi szakértővel, illetve tudományos társasággal közösen – az MMTT már tíz évvel ezelőtt elvégezte, és konszenzuslevél formájában közreadta. Sajnos, annak ellenére, hogy könnyen elvégezhető, különösebb anyagi ráfordítást nem igénylő módszerekről van szó, a széles körben elterjedt hatékony alkalmazás mind a mai napig várat magára. A leromlott, alultáplált egyén gyógyítása többe kerül és szerényebb eredménnyel kecsegtet, ennek ellenére sem vált a mindennapok természetes velejárójává az ápolásra, gyógyításra szoruló betegek tápláltsági állapotának felmérése.
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság azoknak a feltételeknek a kidolgozásában hasznosítja eddigi, az alultápláltsággal kapcsolatosan összegyűjtött tudását, tudományos ismereteit, amelyek érdekeltté tehetik a betegellátókat abban, hogy első lépésben felmérjék az orvosi segítséget kérők tápláltsági állapotát, hogy sikerüljön az alultápláltság miatt fokozottan veszélyeztetettek kiszűrése.
A második lépésben válna lehetségessé az ilyen egyének korszerű, összességében pénzkímélő és az alapbetegség lefolyását kedvezően befolyásoló táplálási terápiájának alkalmazása. A megfelelő tápláltság-táplálás alapvető emberi jog, mégis nehezen érvényesül a kórházi vagy időskori ápolásra szorulók esetében. Az oxigénhiány perceken belül életet veszélyeztető helyzetet okoz, a beteg ember alultápláltsága csak hosszabb idő múlva, de hasonló eredményre vezet. Az ebből adódó orvosi felelősség felismerését kívánja az MMTT elősegíteni. Az intenzív osztályra kerülő gyermekek 15–30 százaléka szintén alultáplált, pedig a gyermekek tápláltsági állapotának felmérése a gyermekgyógyászatban sokkal elterjedtebb, hiszen egy gyermek fejlődésének megítéléséhez nélkülözhetetlen tápláltsági állapotának, illetve az abban bekövetkezett változásoknak a szoros nyomon követése. Azokban az esetekben, amikor az alultápláltságból következő súlyos szövődmények rövid időn belül, könnyen tetten érhető módon jelentkeznek – például kis súlyú koraszülöttek esetében –, a tápláltsági állapot nyomon követése és az alultáplálás megelőzése magától értetődő.
Az MMTT feladata, hogy minden fórumán, minden tevékenységével tudatosítsa, az alultápláltság akkor is ilyen következményekkel jár, ha a kedvezőtlen eredmény nem ennyire nyilvánvaló. Feladata továbbá, hogy az alultápláltság felismerésében, kezelésében érdekeltté tegye a betegekkel bármilyen szinten foglalkozókat, az alapellátást végzőktől a finanszírozókig. Ráadásul ez nemcsak mindannyiunk érdeke, de hosszú távon minden szempontból gazdaságos is.
Dr. Tomsits Erika, az MMTT elnöke,
Semmelweis Egyetem AOK
II . Gyermekklinika, Budapest