Egyes emberek esetében pedig többet számíthat, mint általában. Konkrétan Vandewalle elmondása szerint a szezonálisan előforduló depresszióban szenvedők agya különösen érzékeny az évszakok változására.
Régóta ismeretes, hogy az évszakok más szempontok szerint is fontosak lehetnek. ”Az évszakok szabályozzák az állatok szaporodási, illetve hibernációs időszakait” – mondta Vandewalle. Az emberek esetében pedig ”a közérzetet köztudottan befolyásolják az évszakok.”
Az Egyesült Államokban 5 százalékra becsülik a szezonális depresszióban szenvedők arányát, ami depressziószerű tüneteket jelent általában ősszel és télen. Gyakran kezelik fényterápiával, ami annak a jele, hogy az évszakok során jelentkező napfénykülönbségekre vezethető vissza a kialakulása.
Ezen felül Vandewalle rámutatott, hogy az évszakok változása hatással van a hormonokra, az immunrendszerre, valamint a neurotranszmitterekre (agyban található kémiai anyagok). Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy az évszakok hatással vannak a mentális képességeinkre, de még nem tudunk semmi biztosat - vallotta be a kutató.
A nemrégiben publikált kutatás során Vandewalle és kollégái 2010 májusa és 2011 októbere között 14 férfit és 14 nőt vizsgáltak, átlagosan 21 éves életkorúakat. A résztvevők négy és fél napot töltöttek olyan laboratóriumokban, ahol nem lehetett tudomásuk, milyen az idő odakint és teljesen el voltak vágva a külvilágtól.
Ezután a kutatók megvizsgálták az agyműködésüket, tesztelték, mennyire voltak képesek feladatokra koncentrálni, illetve mennyire volt jó a rövidtávú memóriájuk.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a résztvevők figyelme a nyári évközép idején volt a leginkább összeszedett, a legszétszórtabbak pedig a téli évközép idején, decemberben voltak. A rövidtávú memóriájuk az ősz folyamán volt a legjobb, tavasszal a legrosszabb.
Vandewalle elmondása szerint a megfigyelt különbségek nem tűnnek fel a mindennapok során, de léteznek: ”Minden valószínűség szerint az évszakok változása az ok,” állítja Vandewalle.
A kutatók nem tudják, hogyan befolyásolják az évszakok az agyműködést. De a páratartalom, a hőmérséklet, a napok hossza, sőt, még az emberi kapcsolatok is hatással lehetnek rá Vandewalle szerint. Továbbá az is lehetséges, hogy egyszerűen az ember természeténél fogva alacsonyabb téli agyműködésre van programozva. De a modern társadalom mindenkor fokozott aktivitásra késztet minket” – mutatott rá.
Vanderwalle szerint nem egyértelmű, hogy az évszakváltozások – vagy a változás hiánya – hogyan hat az Európán kívüli emberekre, mivel a kutatás Európában készült.
Gonda Xénia, aki a Semmelweis Egyetemen foglalkozik agykutatással, bár nem vett részt a mostani kutatásban, de fontosnak tartja a következtetéseit, mert segít az agy megismerésében és abban, hogy megértsük, hogyan hat a környezetük az emberekre. Gonda elmondta, hogy a kutatás különösen hasznos lehet a szezonálisan előforduló depresszió kezelésében. ”Egyelőre főleg csupán a hangulatváltozás szimptómáit vesszük figyelembe, más kognitív tüneteket – mint a feledékenység és a figyelemhiány – figyelmen kívül hagyva,” – mondta el.