Mit jelent a szó: allergia?

Cle­ments von Pir­qu­et, bé­csi gyer­mek­gyó­gyász ad­ta ezt az el­ne­ve­zést a XX. szá­zad ele­jén. A je­len­ség a szer­ve­zet ter­mé­sze­tes vé­de­ke­zé­se so­rán ala­kul ki. Az ide­gen anya­gok szer­ve­zet­be ke­rü­lé­se­kor az im­mun­rend­szer fel­is­me­ri a „be­ha­to­lót”, és me­g­in­dít­ja a hu­mo­rá­lis és sej­tes vé­de­ke­zést. En­nek so­rán kü­lön­böző sejt­cso­por­tok képződnek, ame­lyek egy­más­sal és más sejt­fé­le­sé­gek­kel, bi­zo­nyos hu­mo­rá­lis fo­lyé­kony anya­gok, úgy­ne­ve­zett cyto­ki­nek, lympho­ki­nek és in­ter­fe­ro­nok fel­hasz­ná­lá­sá­val áll­nak össze­köt­te­tés­ben. A sej­tes ele­mek to­váb­bi im­mun­fe­hér­jék kép­zé­se út­ján is részt vesz­nek a vé­de­ke­zés­ben. Ha a vé­de­ke­zés so­rán az im­mun­rend­szer „túllő” a cé­lon, és a túl­vé­de­ke­zés al­kal­má­val a sej­tes ele­mekből fel­sza­ba­du­ló me­di­á­tor anya­gok gyul­la­dá­sos re­ak­ci­ót vál­ta­nak ki a szö­ve­tek­ben, ak­kor kel­le­met­len al­ler­gi­ás tü­ne­tek ala­kul­nak ki. A bőrön leg­jel­leg­ze­te­sebb a csa­lán­ki­ü­tés, al­ler­gi­ás bőrgyul­la­dás, ek­cé­ma, lég­ző­szer­vek­ben a hörgőaszt­ma, szé­na­nát­ha. Gya­ko­ri a táp­lál­ko­zá­si al­ler­gia is.
Az al­ler­gi­ás be­teg­sé­gek ke­ze­lé­se te­rén al­kal­maz­ha­tunk oki és tü­ne­ti, va­la­mint pre­ven­tív te­rá­pi­át. Utób­bi­ban nagy je­len­tősé­get tu­laj­do­ní­tunk az al­ler­gén­men­tes kör­nye­zet biz­to­sí­tá­sá­nak. Min­den­re le­he­tünk al­ler­gi­á­sak. Egyes fel­mé­ré­sek sze­rint ha­zánk la­kos­sá­gá­nak mint­egy har­minc szá­za­lé­ka szen­ved, il­let­ve szen­ve­dett már va­la­mi­lyen al­ler­gi­á­ban.