Az idegrendszert magába foglaló velőcső záródása a fogamzást követő negyedik hét vége táján következik be. Amennyiben a folyamat zavart szenved, velőcsőzáródási rendellenesség alakul ki, mely leggyakoribb formája az úgynevezett nyitott gerinc. A régebben jóval gyakrabban előforduló spina bifida mára igen ritka fejlődési rendellenessége vált, részben a fejlett diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően, illetve annak az igen jelentős felismerésnek az okán, hogy a terhesség alatti fokozott folsavbevitel nagymértékben (72 %-kal ) csökkenti az egyébként súlyos magzati betegség kialakulásának kockázatát.
Sajnos, azokban az esetekben, amikor a betegség mégis kialakul, igen rossz prognózissal kell számolni. A műtéti beavatkozások ellenére is csupán a kisgyermekek harmada éli meg ötödik születésnapját, és a legjobb kezelés ellenére is számolni kell náluk többek közt súlyos mozgáskorlátozottsággal és agyvízkórral egyaránt.
Az új műtéti eljárás a magzati élet 26. hetéig végezhető el, mely során a méhfalon a császármetszéshez hasonló vágást ejtve a méh üregében hajtják végre az orvosok a magzaton az operációt, miközben az anya és magzata is altatás alatt vannak.
Az amerikai orvos-csoport közel kétszáz esetben végezte el a méhen belüli műtétet, vagyis megfelelően nagy elemszámmal dolgoztak ahhoz, hogy bizonyos következtetéseket vonhassanak le az új operációs eljárásról annak ellenére, hogy azt egyelőre még nem terápiaként, csupán kezdetleges gyógymódként értékelik.
Az elvégzett operációk eredményének tükrében mindenesetre úgy tűnik, hogy az újfajta méhen belüli műtéti metódussal akár a felére csökkenthető a betegség egyik szövődményének, a vízfejűségnek a kialakulása, illetve eredményesen csökkenthető a spina bifidás gyerekekre jellemző nagyfokú mozgáskorlátozottság mértéke is.