A testünk úgy van megalkotva, hogy jól kihasználhassa a napot. A napfény segít az alvási mintáink fenntartásában, hogy nappal ébren legyünk és éjszaka jól aludjunk. Ha túl kevés nap ér bennünket, különösen a téli hónapokban, néhányunkat elérheti a depresszió egy formája, a szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder).
A napsütés segít a szervezetünknek a D-vitamin előállításában is, ami fontos a normális csontműködéshez és az egészséghez. Azonban a napsugarak károsak is lehetnek.
A napfény a Földre látható és láthatatlan sugarak vagy hullámok keverékeként jut el. A hosszú hullámok, mint pl. a rádióhullámok, az emberre ártalmatlanok. Azonban a rövidebb hullámok, mint az ultraibolya (UV) sugárzás, problémákat okozhatnak. Az UV sugarak közül a leghosszabbak, amelyek a Föld felszínét elérik, az UVA sugarak. A rövidebbeket UVB-nek hívják.
Az UVB sugaraknak való kitettség leégést okozhat. Az UVA sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben, mint az UVB sugarak, viszont mindkettő befolyásolhatja a bőrünk egészségét. Amikor az UV sugarak belépnek a bőr sejtjeibe, olyan finom folyamatokat zavarhatnak meg, amelyek a bőr növekedését és külső megjelenését befolyásolhatják.
A napsugárzásnak kitett bőr idővel veszít a rugalmasságából, megvastagodhat, ráncosodhat vagy olyan vékonnyá is válhat, mint a selyempapír. „Minél több napsugárzás ér bennünket, annál hamarabb öregszik a bőrünk” – mondja Dr. Barnett Kramer, rákmegelőzési szakértő az NIH-nél (National Institutes of Health – USA-beli egészségügyi kutatóintézet).
Szerencsére a bőrünk képes megelőzni vagy kijavítani az efféle károkat. A bőr legfelső rétege állandóan lehullatja az elhalt hámsejteket és újakkal pótolja őket. Biztosan észrevetted már a bőr effajta regenerálódását, ha égtél már le valaha. Hámlik a bőrünk, de általában egy-két héten belül helyrejön az állapota.
„Amikor ibolyántúli sugárzásnak vagyunk kitéve, a sejtjeinkben beindul a regenerálódási folyamat, ami folyamatosan megy végbe minden egyes sugárzásnak kitett sejtben.” – mondja Dr. Stephen I. Katz, a NIH egyik vezető bőrgyógyásza.
A hosszú távú károsodások viszont megmaradnak.
Ahogy idősödünk, a bőr egyre nehezebben tudja magát regenerálni. Idővel az UV károsodást okozhat a bőrünkben és az alatta fekvő kötőszövetben. Ennek eredményeképp a bőr ráncosabb és barázdáltabb lesz.
A napnak való túlzott kitettség fokozhatja a bőrrák, az USA-ban a leggyakoribb rákfajta kockázatát. Amikor az UV fény a sejtbe ér, megtámadhatja annak az örökítő anyagát, a DNS-t.
A DNS károsodás olyan változásokat idézhet elő a sejtekben, amitől azok gyors növekedésnek és osztódásnak indulhatnak. Ez a növekedés plusz sejtcsomók kialakulásához vezethet, amit tumornak hívunk. Ezek lehetnek rákosak (rosszindulatúak) vagy ártalmatlanok (jóindulatúak).
A bőrrák először apró pontként jelenhet meg a bőrön. Némelyikük mélyen benyúlhat a környező szövetekbe. A bőrről átterjedhetnek a test más szerveire is.