A Crohn-betegség roppant kellemetlen, fájdalmas elváltozásokat okoz: első, gyulladásos szakaszában a bélnyálkahártya begyullad, majd ez a gyulladás átterjed a hasüregben található szervekre és a hashártyára is. Ezután különböző sipolyok, járatok alakulnak ki az érintett területeken, elsősorban a végbélhez közeli bőrterületeken, majd ezek a váladékozó, vérző, néha ürüléket is tartalmazó elváltozások bezárulnak, és tályogok alakulnak ki. Ez nemcsak roppant fájdalmas, de további fertőzésveszélyeket is rejt magában, így sebész tud csak segíteni a betegeken. Emellett a hasüregi szerveket érintő járatok kialakulásával is számolni kell, amelyek folyamatos gyulladásban vannak, és akár össze is nőhetnek egyes szervekkel.
A Crohn-betegséget nem könnyű pontosan diagnosztizálni, gyakran csak a járatok kialakulása után válik bizonyossá, hogy erről az elváltozásról van szó. A beteg mindenesetre éles fájdalomra panaszkodik elsősorban a jobb hasi tájékon, általában néhány órával az étkezések után. Általános gyengeség, láz, rosszullét, émelygés, puffadás, hasmenés is gyakran jelentkezik, a vékonybélben beállt felszívódási zavarok miatt pedig folyamatos fogyás tapasztalható. A fent említett elváltozások következtében a Crohn-betegségben szenvedők életük során számos műtéten esnek át, ezek száma nemritkán a húszat is meghaladja. A betegség emellett más szerveket is megbetegíthet: gyakori az ízületek, így főleg a térd és a boka, illetve a bőr további elváltozása. A daganatos betegségek kockázata szintén magasabb, mint egészséges emberek esetében. A tartósan megbetegedettek esetében néhány évente vastagbéltükrözést szokás végezni, hogy kiszűrjék az esetleges elváltozásokat.
A Crohn-betegség elsősorban fiatal korban jön elő: a legtöbb beteg esetében tizenévesen, illetve huszonévesen diagnosztizálják a problémát. A betegség gyógyíthatatlan, az érintetteknek meg kell tanulniuk együtt élni vele: ez azt jelenti, hogy az említett tünetmentes időszakokat súlyos hónapok követik kezelésekkel, műtétekkel, bár a lefolyásban egyénenként komoly különbségek jelentkezhetnek. A tünetmentes időszakok hossza is változó, akár évek is eltelhetnek két aktív szakasz között, amikor a betegség „belobban”. Az aktív szakaszok intenzitása is változó, és ugyanígy abban a tekintetben is sok múlik az egyéni adottságokon, hogy kinél mely gyógyszer vagy gyógyszerek hozzák meg a legmegfelelőbb eredményt. Teljes vagy állandó tünetmentesség sajnos egyelőre nem érhető el.
Az orvosok körében ma sincs teljes egyetértés a Crohn-betegség hátteréről: annyi bizonyos, hogy a szülők betegsége mintegy háromszorosra növeli annak kockázatát, hogy a gyerekeknél is előjöjjön a kór. A legelfogadottabb elméletek szerint autoimmun betegségről van szó, és ugyanígy a legtöbb szakember egyetért abban, hogy nem külső tényezők váltják ki a problémákat. A stressz és bizonyos étkezési szokások azonban bizonyosan még tovább rontják a betegek állapotát. A tejet, tejtermékeket például mindenképpen kerülni ajánlott, de ugyanígy a rostban gazdag táplálékokat sem javasolják. A fehérjedús táplálkozás azonban kiemelten fontos, hiszen a felszívódási zavarok miatt fokozottan oda kell figyelni a megfelelő energiát biztosító étkezésekre. Alkoholt fogyasztani – legalábbis mértéktelenül – szintén nem ajánlott, és a dohányzás is bizonyíthatóan rontja a beteg általános állapotát.
A Crohn-betegség ugyanakkor szerencsére ritka: noha a betegek száma az utóbbi időben növekszik (amiben alighanem a korszerűbb diagnosztikai eljárások játsszák a főszerepet), átlagosan az emberek mintegy 0,5 százaléka szenved ettől a kórtól.