A parlagfű nyár közepén, általában júliusban kezdi szórni pollenjét, és ez az időjárás változásaitól függően egészen az éjszakai fagyok rendszeressé válásáig tart. A pollen a légutakon keresztül jut az emberi szervezetbe, és elsősorban ilyen típusú tüneteket is okoz: tüsszögő- és köhögőrohamokat, az irritált nyálkahártyák miatt intenzív orrfolyást, de könnyezés és ekcémás bőrelváltozások is járhatnak vele. Az allergiás problémákra számos csodaszert, homeopátiás megoldást és gyógykészítményt ajánlanak, de sajnos az egyetlen igazán biztos megoldást az jelenti, ha elkerüljük a parlagfűvel borított területeket. Utóbbi azonban Magyarországon egyáltalán nem könnyű, hiszen hatalmas részeket borít a gyomnövény, összesen pedig Budapestnél nagyobb terület számít erősen fertőzöttnek. Régióra lebontva a Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország megyéi számítanak a leginkább fertőzöttnek ebben a tekintetben, itt találjuk a legtöbb parlagfüvet. Egy tő parlagfű akár nyolcmilliárd (!) pollenszemcsét is képes szétszórni, ezek pedig többszáz kilométernyit tehetnek meg a levegőben. Ha emellett a pollenek összekapcsolódnak az autók kipufogógázából származó részecskékkel, a normálisnál gyorsabb reakciót váltanak ki az emberi immunrendszerből. Látható tehát, hogy a kérdés megoldása egyáltalán nem egyszerű – sokkal inkább lehetetlennek tűnik még a nálunk jóval környezettudatosabb nyugati országokban is.

Allergia esetében egyfajta téves, eltúlzott immunreakcióról van szó: szervezetünk veszélyforrásként érzékel valami olyan anyagot, ami valójában nem veszélyes, ám mégis védekezik vele szemben. Ilyenkor fokozódik a szervezetben a hisztamin termelése, ez pedig a véredények tágulásához, a nyálkahártyák begyulladásához vezet. E reakció okozza az orrfolyást, a szénanáthás tüneteket. A problémákat nem tanácsos elhanyagolni, ugyanis kellemetlen szövődmények alakulhatnak ki a gondok elhatalmasodásával.

Első lépésben persze azt kell kideríteni, pontosan mire is vagyunk allergiásak, hiszen a súlyos légúti tüneteket nem kizárólag a parlagfű okozza ebben az időszakban, hanem egyéb növények is hozzájárulnak, ráerősítenek hasonló allergénjeik révén. Ilyen például a feketeüröm vagy a rozs. Tehát korántsem biztos, hogy történetesen pont a parlagfű miatt nem kapunk levegőt, bár az allergiára hajlamos emberek többsége érzékeny rá. Mindez egy egyszerű allergiavizsgálattal megállapítható. Miután felismerték az allergént, rendszerint antihisztaminokat írnak fel a betegeknek vagy tablettás, vagy orrspray-s formában, de hasonlóan gyakori a szteroidok alkalmazása is. Asztmás tüneteknél hörgőtágítókkal segíthetnek az orvosok úrrá lenni a problémán. A fentiek azonban csak időleges megoldást jelentenek, magát az allergiát nem szüntetik meg.