Földünkön 1,5-2 milliárdra tehető az aktív dohányosok száma. Közülük azonban csak kevesen betegszenek meg a fent említett daganatok valamelyikében. Ennek oka azon egyszerű tény, hogy a dohányosok egy része még azelőtt meghal valamilyen szív-, vagy érrendszeri betegség következtében, mielőtt a daganatos betegség kialakulna. A szájüregi-, gége-, és tüdődaganatos betegek között csak elvétve találkozunk olyanokkal, akik nem dohányoznak.
A passzív dohányzási ártalom a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst okozta egészségkárosodást jelenti. Szakemberek véleménye szerint az egy szál cigaretta elszívásakor a szájüregből, tüdőből távozó dohányfüst méreganyag-tartalma felülmúlja a dohányos ember szervezetébe került károsító anyagok mennyiségét. Napjaink törvényalkotása helyes irányba mozdult el: a dohányosok kiszorulóban vannak a vendéglátóhelyekről, az egészségügyi intézményekből, és számos munkahelyről.
Mai tudásunk szerint a szájüregi daganatok kialakulásáért a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiéne, az alultápláltság, és a következményes vitaminhiány együttesen felelősek. Ha a nemdohányzók szájüregi daganat kialakulására vonatkoztatott relatív rizikófaktorát 1-nek vesszük, akkor a rendszeresen napi egy csomag cigarettát elszívók esetében ez a szám 15, az alkoholbetegeknél pedig 13.
Mit is tehetünk annak érdekében, hogy e betegségcsoportot elkerüljük? Először is ne dohányozzunk, vagy ha már elkezdtük, sürgősen hagyjuk abba. Figyelemre méltó adat, hogy aki éveken keresztül rendszeresen dohányzik, majd leszokik, annak a kockázati rizikófaktor-aránya csak körülbelül 30 év múlva esik vissza a nemdohányzókra jellemző szintre. A tömény alkohol károsítja a szájnyálkahártyát, amely a dohányfüst káros összetevőivel együtt kóros sejtszaporodáshoz, daganatképződéshez vezethet. Másik igen kellemetlen, a dohányosokra jellemző tünetcsoport a köpetképződéssel járó krónikus hörghurut, a fokozott fogkőképződés, fogelszíneződés, és az állandó rossz lehelet. Fordítsunk gondot a rendszeres szájhigiénére: az alapos, naponta három alkalommal végzett fogmosásra, és a fogközök tisztítására. A rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat a daganatmegelőző állapotok korai felismerése útján megkönnyíti a betegség megelőzését.
Amennyiben szánkban, ajkunkon szokatlan, gyógyulási hajlamot nem mutató, vagy csak lassan gyógyuló sebet észlelünk jelentkezzünk a szájsebészeti szakrendelésen! Ugyanezt tegyük, ha a nyakon, vagy az állkapocs alatt megnagyobbodott nyirokcsomót tapintunk, esetleg nyeléskor fájdalmat érzünk, indokolatlan rossz lehelet, szájzár alakul ki.
E tanácsokat betartva azzal a megnyugtató tudattal élhetünk, hogy rendszeresen dohányzó és alkoholt fogyasztó embertársainkkal ellentétben mentesülhetünk bizonyos daganattípusoktól. Természetesen az élet sok más veszélyt is tartogat.
Őszintén a szájüregi daganatokról
- Írta: betegvagyok.hu
Ismert tény, hogy a fiatalon elkezdett, és a hosszú éveken át folytatott dohányzás jelentős mértékben növeli a szájüregi, gége-, és tüdődaganatok előfordulásának gyakoriságát. Emellett csak igen kevesen tudják, hogy a cigarettafüggők között sokkal magasabb a húgyhólyag-, és a méhnyakrák előfordulása is.