1. Száz emberből kilencvenkilenc átesik rajta
A bárányhimlő az egyik legismertebb betegség, amelyet az emberek többsége gyermekként – leginkább óvodás-, illetve kisiskolás korban – elkap és átvészel. Éppen ezért különösebben nem is rettegünk tőle. Mivel a betegség rendkívül fertőző, gyermekünk szinte bizonyosan elkapja majd, ha valaki a közvetlen környezetében megfertőződik.
2. Minél előbb, annál jobb
A bárányhimlő a közhiedelemmel ellentétben gyermekkorban sem veszélytelen: egyrészt roppant kellemetlen, másrészt lehetnek bizonyos szövődményei (tüdő-, máj- és ízületi gyulladás), amelyek messze túlmutatnak a kínzó viszketésen és a kórral járó általános rossz közérzeten. Mindez azonban bizonyosan nem hasonlítható össze a felnőttkori változattal, amely súlyos szövődményeket (mozgáskoordinációs zavarokat, agyi kórképeket, így maradandó károsodásokkal járó agyvelőgyulladást, egyéb szervi gyulladásokat stb.) és intenzív fájdalmakat okozhat. Várandós nők esetében a magzatra nézve akár végzetes következményekkel is járhat a betegség és a daganatos betegek állapota is jelentősen rosszabbodhat tőle.
3. Tilos krémezni!
Nehezen követhető vissza, miért terjedt el az a tévhit, hogy a bárányhimlős kiütéseket nem érheti víz és az elváltozásokat krémezni kell, miközben ez kifejezetten káros eljárás. A napi többszöri tisztálkodás, mosakodás kifejezetten fontos, a hólyagokat pedig legfeljebb hintőporral tanácsos kezelni a viszketés enyhítése céljából. Ugyanígy – a felülfertőződés veszélye miatt – szigorúan tilos vakarni, dörgölni, dörzsölni, nyomkodni is a kiütéseket.
4. Övsömörként éledhet újjá
A bárányhimlő és az övsömör kórokozója azonos, így ha valaki gyermekkorban bárányhimlős lett, és a szervezet fokozatosan „elfelejti” a kórokozókat, a gerincoszlop mentén elhelyezkedő idegdúcokban megmaradt vírusok aktivizálódhatnak. A betegség nagyjából az egykori bárányhimlősök ötödénél jelentkezik, két-három hetes lefolyású, kellemetlen és csúnya kiütésekkel jár, viszont messze nem olyan fertőző, mint a bárányhimlő.
5. Felnőtteknél mindenképp érdemes oltatni
A bárányhimlő elleni védőoltás az előző évtizedben terjedt el és Magyarországon nem kötelező. Amennyiben annak idején nem lettünk bárányhimlősek, és gyermekünk belép a veszélyeztetett korba, illetve környezetbe, mindenképpen érdemes beadatni az oltást a fent említett problémák megelőzése érdekében. Az oltást egy- és kétéves kor között érdemes beadni. A beoltottak mintegy tizedénél még a védelem ellenére is jelentkezhet a bárányhimlő, ám lefolyása ebben az esetben jóval enyhébb lesz.