5 tény a fejtetűről

5 tény a fejtetűről

Ahhoz képest, hogy a fejtetű mindössze 2-3 milliméteres, roppant kellemetlenségeket tud okozni. Védekezni persze lehet ellene, de ehhez tudni kell róla néhány alapvető információt.

1. Nemcsak ronda, káros is
 
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a fejtetű vérszívó: ebből fakad, hogy nyála olyan anyagokat rejt, amelyek viszketést okoznak, a szétvakart sebek pedig felülfertőződnek. Jó hír azonban, hogy vírusokat vagy baktériumokat nem terjesztenek. Próbáljuk meg megértetni gyermekünkkel, hogy akármennyire viszket, ne vakarja. Ez persze nem lesz egyszerű!
 
2. Nem képes akrobatikus mutatványokra
 
Tévhit, hogy a fejtetű átugrik, átrepül, átlendül egyik fejről a másikra. Ennek ellenére valóban nem kell közvetlen fizikai kontaktus ahhoz, hogy valaki elkapja az óvodai csoporttársától: elég, ha azonos fésűt használnak, egy párnára fekszenek, egy felülethez érnek hozzá egymás után a fejükkel. Emellett a fejtetű már-már meglepően gyorsan mászik, és igen szívós, akár két napig is életben marad „gazda” nélkül. Ha fejtetű terjed a csoportban vagy az osztályban, ha nem muszáj, semmiképpen se használjanak a gyerekek közösen eszközöket, tárgyakat (párna, takaró, törülköző stb.)
 
3. Hihetetlenül szapora
 
Egy átlagos fejtetű napi öt-tíz petét, szaknyelven serkét rak le naponta. Ezekből körülbelül hat-hét nap alatt lárvák kelnek ki, amelyek ugyanennyi idő elteltével maguk is szaporodóképesek, ráadásul a nagyjából egy hónapig élő állatok folyamatosan rakják az újabb és újabb petéket – szorozzunk, és meglepő eredményekre jutunk majd… A látványos fehér szennyeződés, amit a köznyelv serkének nevez, valójában a lárva kis burkának maradványa, amely hihetetlenül masszívan tapad a hajszálra. Figyeljünk oda a gyerekre, és vegyük észre időben a problémát, mielőtt átlendülnénk egy olyan holtponton, ahonnan tényleg kínkeserves lesz a visszaút.
 
4. Nem igaz, hogy az lesz tetves, aki koszos
 
Sőt, a valóság épp ennek ellenkezője: a fejtetű ki nem állhatja a koszt, és elsősorban az ápolt, tiszta fejbőrön telepszik meg szívesen. A berögzült tévhit valószínűleg abból fakad, hogy aki ápolatlan, azon eleve jobban látszanak a serkék, illetve ruhaneműikben is gyakrabban telepednek meg az élősködők.
 
5. Nem kell kopaszra vágni a gyereket
 
Még két-három évtizeddel ezelőtt is általános megoldásnak számított a haj teljes levágása, ha megtelepedtek benne a tetvek, de a mai gyógysamponok, hajszeszek már viszonylag megbízhatóan kiirtják az élősködőket ilyen radikális húzások nélkül is. A serkék idegtépően nehéz eltávolítása persze valóban könnyebb, ha a szálankénti lefésülés helyett inkább lenyírjuk a hajat, de a gyerek ennek nem biztos, hogy örülni fog…


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos



Bezár