A depressziós betegek is főként testi tünet (fájdalom, fáradékonyság) illetve alvászavar miatt keresik fel a háziorvost, és esetleg a többi panaszra nem derül fény.
Mi is tehát a depresszió? A hétköznapokban gyakran hangzik el a „ma depressziós vagyok” kijelentés. Ez rossz kedvre, nehezen tolerálható problémára vonatkozik leginkább, nem pedig hangulat-betegségre. Egyszeri rossz hangulat nem egyenlő a depresszióval. A depresszió betegség, mely a hangulatot, érzelmeket, gondolkodást, magatartást egyaránt érinti. A depressziós tünetek változást jelentenek a közérzetben, életvitelben és tartósan fennállnak, például orvosilag csak két heti tünet fennállás után mondhatjuk ki a depresszió diagnózisát. Melyek a leggyakoribb tünetek?
A beteg hangulata nyomott, érdeklődése csökkent, és ez minden napra jellemző és a nap nagy részében ezek a tünetek dominálnak. Fáradt, erőtlen, szokásos dolgokat csak erőfeszítéssel képes végezni. A koncentrációs készség romlik, feledékenyek a betegek, amelyek az amúgy is meglevő negatív önértékelésüket rontja. Apró problémák is nagyobb hangsúlyt kapnak, állandó rágódás, döntésképtelenség észlelhető. A betegek tehetetlennek, értéktelennek érzik magukat, kilátástalannak látják a jövőt, a múltbeli dolgokkal kapcsolatban pedig gyakran önvádlások, bűntudat lép fel. Gyakori az alvás-, étvágy- vagy szexuális zavar.
A depressziót az esetek csaknem felében szorongásos tünet, feszültség emelkedés, ingerlékenység is kíséri. A testi panaszok mellett sokszor ezt észleli a környezet, párkapcsolati problémát, munkahelyi konfliktust eredményezve. A depresszió tüneteit sokszor a személyiség megnyilvánulásainak tartják. A gyógyulás után szokott kiderülni, hogy mennyire nem így van!
Fel nem ismert és nem kezelt depresszió súlya egyre nagyobb lesz, egyre jobban kihat a mindennapokra, egyre negatívabban befolyásolja az életet. Teljesítőképesség csökken, munkateljesítmény romlik. A kísérő szorongást sokszor alkohollal próbálják csökkenteni a betegek. Egyre jobban fokozódhat emiatt az önvádlás, tehetetlenség, kilátástalanság érzés. Az élet nagyon megterhelővé, elviselhetetlenné válik, megjelennek az öngyilkossági gondolatok.
A beteg olyan válsághelyzetbe kerül, ahol korábbi probléma megoldó mechanizmusai nem működnek, adott probléma kilátástalannak tűnik, nem képes megoldani. Ilyenkor a beteg egyedül érzi magát, a lelki fájdalom erősen megterhelő volta dominál. Beszűkül, ebben a gondolati körben forog, tovább lépni képtelen. Különböző módokon próbálják ezt a betegek jelezni a környezetnek. Figyeljünk oda ezekre a jelzésekre, próbáljunk segíteni, akár azáltal, hogy orvoshoz irányítjuk a beteget. Jó lenne, ha a depreszszió nem a legsúlyosabb állapotban, hanem minél korábban felismerésre kerülne!
Vannak olyan életszakaszok, melyek különösen sérülékenyek depresszió kialakulása szempontjából. Ilyen a serdülőkor, a nőknél a szülés utáni időszak, változókor és az időskor.
Serdülőkorban általában magatartászavarnak vélik a szülők, nevelők. A tünetek közül a kedvetlenség, ingerlékenység, alvás és étvágyzavar dominál. A depressziós tünetek felismerés nélkül maradva negatívan befolyásolják az érő, alakuló személyiséget, a serdülő fiatalban kudarcérzések gyűlnek, rosszul fejlődik a problémamegoldó készség. Fokozottan sérülékenyek azok a fiatalok, akiknek családjában a depresszió vagy szorongásos zavarok halmozottan fordulnak elő, több családtag is érintett.
Nőknél a szülés utáni és a változó korban fellépő depresszió a hormonális változások miatt alakul ki, de ugyanúgy kezelhető, mint a nem hormon elindította hangulatzavar.
Időskorban a tünetek hasonlók, de a depresszió diagnózisának felállítása sokszor nehéz, mert az időseknél számos testi betegség állhat fenn, a panaszok is sokszor ezek képében jelentkeznek. Súlyos krónikus betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, reuma) a depresszió kialakulásának kockázatát növelheti! A testi betegségek miatt szedett gyógyszerek, azok mellékhatásai befolyásolhatják a tüneteket. Ne fogadjuk el, hogy a kedvetlenség, erőtlenség, életuntság az öregedés természetes velejárója!
A depresszió ma már a korszerű hangulatjavítók segítségével jól gyógyítható. Ezeket a szereket tartósan kell szedni, legalább fél-, de bizonyos esetekben akár egy éven át. 60 éves kor felett ajánlott folyamatosan szedni. A beállítás szakaszában enyhe, kezdeti mellékhatások lehetnek (émelygés, fejfájás), melyek pár nap alatt elmúlnak, a tartós szedés mellett nem jelentenek problémát.
Fontos! A hangulatjavítók hatása csak 2-3 hét múlva jelentkezik! A gyógyszer lassan, fokozatosan szorítja vissza a tüneteket. Optimális esetben 1-2 hónap múlva a korábban depressziós panaszoktól szenvedő beteg újra teljes értékű életet élhet.
Magyarországon a fenti panaszoktól a lakosság 20%-a szenved valamikor az élete folyamán, azaz minden ötödik ember! Kisebb a szenvedés, ha korán és gyorsan jön a segítség.
Figyeljünk oda magunkra, családunkra, környeztünkben élőkre, hogy minél hamarabb felismerésre kerüljön ez a hatalmas emberi szenvedést okozó betegség!