Szép álmokat!

2010.09.28. - Írta: betegvagyok.hu

Szép álmokat!

A délutáni és az esti lefektetés egyáltalán nem olyan könynyű feladat, hiszen a legtöbb óvodásnak nehezére esik abbahagyni azt a fontos elfoglaltságot, amiben éppen elmerült. Ezért nagyon lényeges, hogy tegyük vonzóvá az ágyát. Vegyünk szép, színes ágyneműt és mosható vattapaplant, hiszen ezt a legtöbb kisgyerek ösztönösen magához öleli. Mielőtt lefektetjük szépen rendezzük el a kuckójában a puha állatkákat és babákat, amelyekkel együtt szokott aludni.

Erősítsünk a falra a feje fölé egy vidám kislámpát, amelynek kapcsolóját ő is eléri, így éjszaka biztonságot nyújt számára. A falra, az ágya mellé szereljünk egy parafatáblát, amelyen a színes képeket rendszeresen cserélgethetjük. Az ágya fölé függeszthetünk mozgó játékokat, amelyek zenélnek, vagy a sötétben világítanak. Az ágy mellett legyen egy kisasztal, vagy polc, tele a kedvenc meséskönyveivel. A polcra tehetünk egy kazettás magnót, amit ha felébred bekapcsolhat, és szép zenét hallgathat. Nagyon fontos, hogy mindig hagyjuk nyitva a hálószobája ajtaját! Próbáljuk meg elérni, hogy csupa szép és jó dolog történjen a gyerekkel ezen a helyen. Ha képeslapot, vagy születésnapi meghívót kapott, azt tegyük az ágyára, hogy ott találja meg. Ha vettünk egy új pulóvert, készítsük az ágyára, hogy ott próbálja fel. Vágjunk ki szép, színes képeket magazinokból, vagy rajzoljunk neki, s tűzzük fel a táblájára.

Ha mindent megtettünk, hogy szeresse az ágyát, varázsoljuk kellemessé a lefektetés folyamatát is. A gyereket jó előre figyelmeztessük, hogy közeleg az ágyba menetel ideje. Alakítsunk ki egy határozott menetrendet, s ehhez következetesen ragaszkodjunk. A mesét akkor olvassuk, vagy mondjuk el, amikor már pizsamában, az ágyban van. Énekeljünk altatódalt, vagy mellé bújva az ágyban hallgassuk meg mi történt aznap az óvodában. Ha már ágyba került, ne engedjük, hogy felkeljen. Ha még szüksége van valamire, például teára, vigyük oda neki, ha aggódik, hogy bepisil, készítsünk oda a bilit az ágya mellé, vagy tegyünk gumilepedőt az ágyneműje alá. Ugyanakkor ha magára hagyjuk a gyereket, biztosnak kell lennie abban, ha akar még valamit, és hív bennünket, akkor odamegyünk hozzá. Ha megígértük, hogy még bemegyünk akkor – mint mindig – most is tartsuk be az ígéretünket.

Bármilyen szívesen is megy aludni a kisgyerek, sok kicsinek félálomban kínzó gondolatai támadnak. Már jó ideje csend van, azt hisszük el is aludt, amikor behív bennünket. Egyetlen dolog segít, ha megkérdezzük mi bántja, és kellő időt hagyunk arra, hogy kiöntse a szívét. Majdnem minden gyereknek vannak időnként rémálmai. Gyorsan menjünk oda hozzá, ha hallja a hangunkat, érzi érintésünket, azonnal megnyugszik, és alszik tovább. Ha nem látjuk a gyereken ébrenlét idején a feszültség jeleit, akkor nincs okunk aggodalomra. Ritkábban fordul elő az éjszakai felriadás. Ezt nem a gyerek fantáziája okozza, hanem valami általános félelem kitörése. Ha magához tér, tereljük el a figyelmét: Csak rosszat álmodtál... Adjunk neki vizet, küldjük ki pisilni. Nagyon sok gyerek duruzsol álmában, sőt néhány szót érthetően is kiejt. Ha nem riad fel, az egésznek nincs különös jelentősége, reggel ne is említsük neki, csak megijesztjük vele.