Tavaszi fáradtság

2010.03.08. - Írta: dr. Tulok István,táplálkozás tudós

Tavaszi fáradtság

A tavaszi fáradtság évről évre történő rendszeres jelentkezésének egyik fő oka, a szervezet életműködéseinek évszakos hullámzása. A hőmérséklet tartós csökkenése, a téli időszak, a napfény hiánya az embernél is olyan jól felismerhető tüneteket okozhat, mint pl. fáradékonyság, alvászavar, gyengeség, a hangulat romlása, kimerültség stb. E változások kialakulásának fő okaiként az utóbbi évekig elsősorban az egyoldalú táplálkozást, a mozgásszegény életmódot, a vitaminhiányos állapotot tették felelőssé.

A táplálkozás élettani kutatások eredményeinek alkalmazása, a rendelkezésre álló természetes és mesterséges vitaminforrások hozzáférhetősége kizárja annak lehetőségét kevés kivételtől eltekintve, hogy a tavaszi fáradtság fő okait kizárólag az egyoldalú táplálkozásnak tudjuk be. Tudomásul kell venni a már említett tényt, hogy a szervezet működését akaratunktól független évszakos ritmusokat követő, vagy azokkal együttjáró hormonális hatások is befolyásolják. A télen és kora tavasszal kialakult kedvezőtlen hormonális változások következményeit azonban valóban fokozhatják az egyoldalú, viszonylagosan zöldség, gyümölcsszegényebb étrend, a mozgásszegénység és a napfény hiánya. A tavaszi fáradtság leküzdése összetett életmódbeli változtatást igényel. Az életmódbeli változtatás szükségességét befolyásolják olyan tényezők, mint az életkor, a krónikus megbetegedések, az áldott állapot, az intenzív fizikai igénybevétel, vagy mozgáskorlátozottság.
A tavaszi fáradtság kellemetlen következményei mellett ilyenkor fokozottan ki vagyunk téve a cseppfertőzéssel terjedő, vagy a meghűléses megbetegedéseknek is. Így az alábbi táplálkozási ajánlások figyelembe vétele különösen indokolt.
Csökkenteni kell a bőséges táplálékfelvételt, a túlzott zsíros, magas szénhidrát tartalmú és nehezen emészthető fehérjéket tartalmazó ételeket. Növelni kell a gyümölcs és zöldségfélék fogyasztását, részben természetes vitamin-, részben ásványi anyag tartalmuk miatt. Különösen javasolható a citrusfélék, narancs, grapefruit, banán, mandarin, sütőtök, dió, mogyoró, kel, brokkoli, alma, hagymafélék, savanyú káposzta, cékla fogyasztása. Kiegészítésképpen javasolható D3-vitamint is tartalmazó vitaminkészítmények rendszeres alkalmazása, kalcium, magnézium és cink bevitelével párhuzamosan. Fehérjeforrásként a tej, a sovány túrók, a joghurt, és a kefir készítmények a legalkalmasabbak, amennyiben fogyasztásukat egészségi okok nem korlátozzák. A kiegyensúlyozott és a szervezetet nem terhelő étkezések hatékonyságát nagymértékben növeli a szabad levegőn történő rendszeres séta, testmozgás, a nap bármely szakában, de különösen a délutáni és a koraesti órákban. A kellemes fizikai kifáradás könnyebb, nyugodtabb alvást biztosít, kipihentebben ébredhetünk, kevésbé leszünk ingerültek, szorongók és türelmetlenek. Így kevésbé érezzük a tavaszi fáradtság következményeit, s felhőtlenül örülhetünk az első napsugaraknak.