Tavaszi gyerekzsongás

2011.03.11. - Írta: dr. Kővári Zita, gyermekorvos

Tavaszi gyerekzsongás

„Január, február, itt a nyár!” Ha a nyár még nem is, a tavasz reményt adóan megérkezett. A pesszimisták a tavaszi fáradtságra gondolnak, az optimisták az ember és a természet megifjodására. „Böjti szelek fújnak”, beszélgetéseinkben fel-felbukkan a Húsvét előtti úgymond „böjt idő”. Ezt az időszakot a régi népi bölcsesség „húshagyónak” szánta, utat engedve a téli nehéz ételek utáni könnyedebb étkezésnek. Mai táplálkozástudósok is alátámasztják, hogy szervezetünknek hasznára van a rövidebb-hosszabb idejű zsírszegény-hússzegény étrend. Ilyenkor mód nyílhat a „méregtelenítési folyamatok”-ra. Megszabadulhatunk a bőre szabott kalóriáktól, a károsító vegyi anyagoktól, a túlzott konyhasó mennyiségtől, amely az egészséges táplálkozás szervezetünk elleni „merényletként” tart számon.

Egészségünk, fittségünk megőrzésének egyik kulcspontja a helyes, a szervezet igényeit kiszolgáló, de a szervezetet nem túlterhelő táplálkozás. Magyarországon nagyszámú túlsúlyos, vagy kövér ember él, és egyre nő a gyermekkori elhízás aránya. A 90-es éveket reprezentáló statisztika szerint, túlsúlyos minden tizedik óvódás, az első osztályosok közül minden huszadik, a középiskolásoknál ez a jelző már minden harmincadikra érvényes. A felnőtt korosztályokban az arány tovább nő.

Biztosan éhes!

A későbbi elhízás alapjai sokszor babakorban teremtődnek meg, mert a túlzott táplálék-bevitel túlzott zsírsejtszaporulattal jár. Van, aki ezt később könnyedén leadja, van, aki nem. Az újszülött és a csecsemő legideálisabb tápláléka az anyatej, a legegészségesebb táplálási mód a szoptatás. Ha a baba kiegészítően, vagy teljesen tápszeres étkezésű, akkor se adjunk extrém mennyiséget azért, mert „sír, biztosan éhes”, vagy „már öt hónapos ugyan, de úgy megszokta, hogy éjszaka is etetem”. Ha az első gyümölcsöt, gyümölcslevet cukor nélkül, vagy kis menynyiségű cukorral vagy mézzel adjuk, ehhez az ízhez szokik hozzá. Nemcsak az elhízás, hanem a fogak védelme, és az egészséges táplálkozási-, és játszási szokások kialakítása miatt is fontos, ne lógjon a babánk szájából állandóan a cumisüveg. Ami a tejet illeti: az allergiás betegségek nagy gyakorisága miatt egy év alatt semmiképpen, a hajlamos családoknál a második-harmadik életév során sem ajánlott tehéntejet, tejszármazékokat adni. Válasszunk a „növekedő” tápszerek, gabonapépek, tejmentes pépek gazdag kínálatából.

Ki a szabadba!

A kisgyermekek egészségesen összeállított táplálása sokszor nagyon nehéz, szülőt, nagymamát próbára tévő feladat! Rengeteg találékonyságot igényel, hogy az „ez sem kell, az sem kell” mellett biztosítsuk a kellő vitamin, ásványi anyag, rost bevitelt és a testi, szellemi fejlődéshez alapvető tápanyagokat. Én annak idején a lányomnak a legkülönbözőbb gyümölcsökből készítettem frissen sajtolt leveket bohó poharakban, játékos formájú szívószálakkal. A legtöbb gyermek szívesen fogadja a gabonapelyheket, müzlit mazsolával, magvakkal, ebbe is becsempészhetjük az idénynek megfelelő gyümölcsöt, vagy vitaminitalt.
Az elhízás kialakulása szempontjából a tinédzserkor kezdete is veszélyeztetett. Segítenünk kell a túlzott étvágy mértékletes kielégítésével, a lustaság leküzdésével, öltözködési, testápolási tanácsokkal, ha kell lelki tréninggel, akár szakember közreműködésével is.
Minden életkorban helytelen, ha engedjük a „nassolások”-at, azaz a főétkezések közötti folyamatos csipegetést. Egyrészt észrevétlen sok pluszkalóriát jelentenek, másrészt így nagy mennyiségű, túlzsírozott, túlsózott, túlfűszerezett terméket (chips, kukorica pufi és társai), vagy felesleges édességeket esznek csemetéink. Sajnos, a fogyasztásukra való buzdítást öntik felénk a reklámok, amelyekből tévéző gyermekeinknek is bőven kijut.
A túlsúly, a kövérség leküzdése minden életkorban nehéz, kitartást igénylő feladat, de a rendszeres mozgás, kocogás, sportolás ebben mindenkor nagy segítségünkre van. Ehhez remek lehetőséget kínálnak a szép tavaszi napok! Rajta hát!