Amikor új tapasztalatunk van, az esemény memóriája egy neurális áramkörben tárolódik, amely a hippocampus és más agyi struktúrák több részéhez kapcsolódik. Mindegyik neuronhalmaz csoportja tárolhatja a memória különböző aspektusait, például az esemény helyszínét vagy az ehhez kapcsolódó érzéseket.
Az agyi régiók többsége már jól felfedezettnek számítanak, de van még egy kis terület, amit subiculum-nak hívnak, és a kevésbé tanulmányozott területek közé tartozik. A Tonegawa laboratórium kitűzte célul, hogy felfedezze ezeket ismeretlen régiókat is.
A kísérleteket genetikailag módosított egereken fogják végezni, az állatok subiculum idegsejtjeinek ki-be kapcsolásával. Az idegsejtek ki és bekapcsolását fény segítségével hajtják végre.
A kutatók ugyanezt a megközelítést használták a memória cellák kontrollálására is, félelem-kondicionált eseményeknél (amit elektrosokkal váltottak ki), amikor egereket egy megadott kamrába betereltek.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezeket az emlékeket a hippocampusnak egy része dekódolja, amit CA1-nek neveztek el, ami információkat közvetít az agy további részébe: ezt entorhinal kéregnek nevezik. Az agy ezen két területén ilyenkor neuronok részhalmaza aktivizálódik, memória nyomokat formálva, amit engramnak hívnak.
A kutatók arra jutottak, hogy a fent említett két agyi áramkör könnyebbé teszi az agynak az emlékek létrehozását , illetve az emlékek frissítését. Megállapították, hogy ezek a kutatások érdekes lehetőséget adhatnak az Alzheimer-kór kezelésére. Tanulmányok szerint a subiculum kör az agyban hatással lehet az Alzheimer-kórra, habár a kutatók ezt még részletesen nem kutatták.
Forrás: www.sciencedaily.com
Új lehetőség az Alzheimer-kór kezelésére?
2017.08.29.
A Tonegawa laboratórium foglalkozik az agykutatás egyik leglényegesebb kérdésével - nevezetesen arról, hogyan alakulnak ki és tölthetők le az epizodikus emlékek. Képesek lehetünk rég elfelejtett emlékeinket, újra a felszínre hozni?