Ha jön a mikulás
Talán egy-két nagyszülő emlékszik már csak arra, hogy gyermekkorában csupán néhány alma, dió, egy-egy szaloncukor került ajándékként az ablakba kitett, kifényesített kis cipőjébe, csizmácskájába. A mai gyermekek többségéhez egy hét alatt többször is ellátogat a Mikulás bácsi. Ajándékot oszt a bölcsődében, óvodában, iskolában, az anyuka, apuka munkahelyén, nagyszülőknél és otthon. Ilyenkor az ajándékok zöme édesség. A sok csokimikulással, szaloncukorral, legkülönbözőbb édességekkel roskadásig teli az ünnepi asztal, az ablakok köze. Bizony kevés szülő az, aki meg tudja állni, hogy gyermekének ne engedje meg, hogy annyit egyen a szemet-szájat gyönyörködtető, a gyomrot viszont megterhelő finomságokból, amennyit csak akar.
És ilyenkor jöhetnek a „bajok”. Kisebb-nagyobb fokú, hasi görcsös fájdalom, székrekedés, haspuffadás, ami miatt már a szülő a gyermekorvost keresi. Esetleg ijedtében sokszor feleslegesen a gyermeksebészeten köt ki, holott a mértékletes édesség fogyasztással ezek a panaszok elkerülhetők lehettek volna.
Sütés-főzés
A Mikulás elmúltával rövidesen már a Karácsony-várás izgalma keríti hatalmába a felnőttet, gyermeket egyaránt. Ez a két, vagy több napos ünnep, és a hozzá kapcsolódó téli szünet, a szülők esetleges szabadságával együtt többféle olyan eseményt is hozhat, amire mint „ünnepi gyermekbetegségre” nem árt gondolni. Kezdjük a készülődéssel, a sütéssel, főzéssel.
Sokszor az ünnepi ételek készítésében a kisebb-nagyobb gyermek is szeretne részt venni, segíteni. Nagyon helyesen, be is kell vonni őket a segítésbe, de életkoruknak megfelelően, kellő felügyelettel végezzék ezt. A dió feltörésénél elsősorban a diót, és ne az ujjacskáját ütögesse. A forró étel közelébe ne engedjük az apróságot; sajnos többször találkoztunk már csúnya forrázásokkal, törzset, kezet, arcot ért égési sérülésekkel, konyhai balesetekből eredően. Ilyenkor az azonnali hideg vizes hűtés, és a minél sürgősebb orvosi ellátás a megoldás.
Gyertyagyújtás
A karácsonyfa előkészítése, díszítése több családnál közös öröm, néha a nagyobb gyerekek segítségével történik. A tartó talprészbe való bevágásánál a vágóeszköz sérüléseket okozhat, a fenyőtű a tenyérbe fúródhat. Elérkezik a Szenteste, a Karácsony fénypontja. Gyertyagyújtás. Bár legtöbb helyen elektromos gyertyaizzó fűzér adja a feldíszített fa ünnepi megvilágítását, sokfelé a hagyományos viaszgyertya lobogó lángja emeli az ünnep hangulatának meghittségét. Személyes élményem, amikor évekkel ezelőtt kétségbeesett szülők gyermekéhez kellett szaladnom, mert a kétéves Lacika az égő gyertyákkal díszített karácsonyfát magára rántotta. Ez a karácsonyfa a zongorán, egy gyönyörűen hímzett terítőn állt, az ablak mellett. Lacika zúzódásait és enyhébb égési sérüléseit a gyermeksebész, a lakás „égési sérüléseit” a kivonuló tűzoltók gyógyították.
A csillagszóróktól eredő szemsérülések szemészeti ellátását igényelnek. Bizonyos karácsonyfadíszek, ha eltörnek, valamint a fenyőtűlevelek a bőrt felsebezve, főleg a kisgyermekek vékony bőrébe fúródva, kellemetlen sérüléseket okozhatnak. Kellő óvatosság szükséges az elektromos fényfüzérek és a gyermekek „kapcsolatában”.
Terülj, terülj asztalkám
Az ünnepi asztal örömeinél is érhetnek a kellemes meglepetések mellett kellemetlenek is. Amikor nem kellő elővigyázatossággal történik a halételek fogyasztása, a gyermekeknél halszálka fúródhat a garatba. Ez nem egyszer okozott már riadalmat, és tette tönkre az ünnep meghittségét. Ugyanígy veszélyes lehet a szárnyasok apró csontjainak félrenyelése is. Minél kisebb, fiatalabb gyermekről van szó, annál fontosabb a felnőttek odafigyelése.
Az ünnepi ételek kavalkádjában előfordulhat az is, hogy eddig nem tapasztalt ételallergiás reakciók (kiütés, ajak-, szembedagadás) jelentkezhetnek. Ilyenkor is az orvosi segítség a megoldás, a „gyanús” étel azonnali kiiktatása mellett. Természetesen a finomságok túlzásba vitt fogyasztása, az édességek habzsolása, a legkülönbözőbb ínycsiklandozó sütemények szinte ellenállhatatlan csábítása, a hagyományos beigli kóstolgatása, otthon és vendégségben az emésztő szervrendszer megterhelését, ebből eredő panaszokat okozhat.
Hull a hó
A gyermekeknek adott karácsonyi ajándékokról orvosi szempontból csak annyit, hogy az mindig az adott életkornak megfelelő legyen. Kellett már sebészetre vinni olyan hároméves kisfiút, akinek a játékautó rugója az ujját átfúrta, s mivel az otthoni barkácseszközök segítségével sem sikerült az autójától a kezét megszabadítani, a sebész először az autót, majd a rugót eltávolítva kezdhetett az ujjacska sebellátásához.
A téli szünet nagy szabadságában – persze ha fehér a Karácsony és az azt követő napok – vidáman hógolyóznak, síelnek, szánkóznak a gyermekek, kicsik és nagyok. Minden, pillanatnyilag jelentéktelennek tűnő sérülésre komolyan oda kell figyelni, mert a későbbiek során, esetleg néhány nap múlva súlyosabb elváltozások jelentkezhetnek. Ilyenek pl. a bokazúzódás (törés?), fejsérülés (agyrázkódás?) stb.
BUÉK!
Itt az év utolsó napja, a Szilveszter, az Óév búcsúztatója. Vendégség, vendégeskedés, „lazább” viselkedés, evés-ivás, jó hangulat. Talán a gyermekeinkre figyelés is kissé „lazább”. Így történhetett meg, hogy a másfél éves Mónika légutaiba került sós mogyorót csak heroikus gégészeti beavatkozással sikerült eltávolítani, s a kétségbeesett szülők a kórházi folyosón, a műtő előtt kívánhattak egymásnak boldog új évet, és örülhettek, hogy gyermekük az új év első perceiben már újra szabadon lélegezhet. Az év első napján a vendégeket kísérték ki Norbert szülei. A jókívánságok és a búcsúzkodás után a szobába visszatérve döbbenten tapasztalták, hogy az ilyenkor szokásos(?) köszöntések likőrös poharai teljesen üresek, pedig az előbb még mind a négy pohár félig tele volt. A két és fél éves fiú az asztalnál békésen játszott a szalvétákkal.
A likőrszagú gyerekkel a szülők a kórházi ügyeletre rohantak, ahol kimosták a gyomrát, majd hazatérve nevetve-bosszankodva vették észre az asztalon azt a tócsát, amelyet a kisfiú a poharakból kiöntögetett italokból készített. Ez az év számukra „jól” kezdődött.
Ez a néhány kis történet bemutatja azt, hogy szemünk fénye, a gyermek – legyen bármilyen korú – szeretetünk mellett milyen sok gondosságot, odafigyelést kíván. Kerüljük el, előzzük meg az ünnepi „gyermekbetegségeket”, baleseteket, hogy az ünnep valóban felhőtlen, örömteljes legyen kicsinek, nagynak egyaránt.