A glutén egy búzában és rokonaiban (árpa, rozs) előforduló protein, ami különleges állagot kölcsönöz a péksüteményeknek és tésztaféléknek. Ma már nem zárható ki, hogy többen követnek gluténmentes étrendet saját diagnózis alapján, mint orvosi utasításra.
A cöliákiás betegség - amikor a szervezetre káros hatással van a glutén - vérvizsgálattal kimutatható, a nem-cöliakiás glutén érzékenységre viszont nincs hatékony teszt. Ezért sok orvos szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán létezik-e ilyen betegség.
A nem cöliakáliás glutén-érzékenység elnevezés arra utal, hogy a glutén a tünetek kiváltó oka, de valójában a gabona más összetevői is szerepet játszhatnak.
A kutatók célja az volt, hogy felmérjék a nem cöliakális gluténérzékenység előfordulási gyakoriságát olyan betegcsportok körében, akik se nem lisztérzékenyek, se búzaallergiájuk nincs, ugyanakkor gluténmentes diétát folytatnak.
A tanulmány, amit az olaszországi Brescia egyetem gasztroenterológusai folytattak, 35 önkéntest vizsgált. A résztvevőket gluténmentes, illetve glutént tartalmazó liszttel tesztelték. Adtak nekik két zacskót, "A", illetve "B" jelöléssel, mindegyikben 10 gr. liszttel.
Az első fázis során arra kérték őket, hogy csak az egyik zacskóból hintsenek az ételükbe 10 napon keresztül. Ezt két hét szünet követte, majd a résztvevők visszatértek a normális, glutén-mentes diétájukhoz. Aztán egy második 10-napos periódus következett, amely során a másik zacskóból kellett az ételükbe keverniük egy kis mennyiséget. A két 10-napos kísérlet során a résztvevőknek jelenteniük kellett mindenféle panaszt, fájdalmat, vagy emésztési zavart egytől (nincs panasz) hétig (komoly panaszok) terjedő skálán. A két kísérlet végén a résztvevőket megkérdezték, melyik zacskó tartalmazott glutént.
Ha helyesen válaszoltak, és a mellékhatások a nekik adott lisztfajtára voltak jellemzőek, akkor a kísérlet szempontjából glutén érzékenynek számítottak, minden korábbi diagnózistól függetlenül. A tanulmány szerzői azt elmondták: 'Csupán a tanulmányban résztvevő páciensek egyharmadánál találtunk bizonyítékot arra nézve, hogy valóban nem-cökialkális gluténérzékenységben szenvednek. Viszont csupán a résztvevők kétharmada találta el a melyik zacskó tartalmazott glutént.
A szerzők állítása szerint a résztvevők majdnem fele hitte tévesen a gluténmentes zacskóról, hogy glutént tartalmaz. A gluténmentes lisztből fogyasztva rosszabbodó tünetekről számoltak be, ellenben a valódi glutén fogyasztása után nem. A szerzők szerint a fentiek magyarázata 'nem tisztázott'. Úgy gondolják, a jelentkezők lehet, hogy a liszt egy gluténen kívüli összetevőjére érzékenyek. A résztvevők valamivel kevesebb mint ötöde nem tudta megkülönböztetni a két lisztfajtát, és egyik esetében sem tapasztalt tüneti romlást.
"Ezek szerint csupán pszichológiai hatásról beszélhetünk - egyfajta negatív placebo hatásról. Valószínűleg a reklámok okozta érzelmi stressz áll a háttérben."
A tanulmányból levonható végső következtetés a szerzők szerint, hogy: "A különbség a tesztben szereplő betegcsoportok között jelentős, mivel csak a nem-cökialkális glutén érzékenységben szenvedő betegeknek kell szigorúan betartani a gluténmentes diétát."