Magas vérnyomás (hypertenzió)

A vérnyomás annak a mértéke, hogy az emberi testben áramló vér mekkora nyomást fejt ki az artériák falára. Naponta, napszakonként illetve helyzetenként csökken illetve növekszik az ember vérnyomása, de ha állandósul a magas vérnyomás, akkor betegségről beszélhetünk. A magas vérnyomás károsítja a véredényeket, a szívet és a veséket. Szívinfarktushoz, stroke-hoz és egyéb problémákhoz vezethet. „Csendes gyilkosnak” nevezik, mert nem okoz látható-érezhető tüneteket, miközben romboló munkáját már megkezdte.
Kétféle vérnyomás különböztethető meg: az szisztolés és a diasztolés. Előbbi azt mutatja meg, hogy milyen nyomás nehezedik az érfalakra, mikor a szív pumpál, utóbbi azt, hogy mekkora a nyomás, ha a szív két pumpálás között pihen. Ha 120 higanymilliméter (Hgmm) alatt van a szisztolés, és 80 Hgmm alatt van a diasztolés nyomás, akkor az adott ember egészséges. Jelölése: 120/80.  140/90-es értékig még nem beszélünk magas vérnyomásról, de veszélyeztetettségről igen. Ezen érték fölött (ha tartósan áll fenn) magasvérnyomás - betegségről beszélhetünk.
A legtöbb esetben nem lehet egyértelműen meghatározni a magas vérnyomás pontos okát, de számos tényező hatással van kialakulására. Öröklődés, túl sós étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, túlsúly, öregedés.
Kezelés nélkül károsodhat a szív, az agy, a vese és a szem is. Koronaér betegségek, stroke vagy veseelégtelenség is kialakulhat.  A nagyon magas vérnyomás szédülést, hányinger, hányást és látási problémákat okozhat. Gyógyszerrel és életmódváltással kezelhető, függően természetesen attól, hogy a betegség mely stádiumában derült rá fény.