A cél - az egészséges munkaerő?

2016.12.09.

A cél - az egészséges munkaerő?

Az egészségfejlesztés célja az egyének, csoportok, közösségek egészségének, életminőségének fejlesztése. Az egészségfejlesztés során a kontroll az egészségügyi ellátó személyzet kezéből visszakerül az egyén kezébe: vagyis az emberek maguk lesznek képesek gondoskodni a saját egészségükről, felelőssé válnak a saját egészségi állapotukért. A munkahelyi egészségfejlesztés az egészségfejlesztés, ami a munkahelyen történik. Ennél azért mégis több. A munkának, a munkahelynek kitüntetett szerepe van az egészségfejlesztésben. Miért?

Az egészségfejlesztés célja az egyének, csoportok, közösségek egészségének, életminőségének fejlesztése. Az egészségfejlesztés során a kontroll az egészségügyi ellátó személyzet kezéből visszakerül az egyén kezébe: vagyis az emberek maguk lesznek képesek gondoskodni a saját egészségükről, felelőssé válnak a saját egészségi állapotukért.  A munkahelyi egészségfejlesztés az egészségfejlesztés, ami a munkahelyen történik. Ennél azért mégis több. A munkának, a munkahelynek kitüntetett szerepe van az egészségfejlesztésben.

Miért?

A munkavégzés hatással van a dolgozók egészségi állapotára. Ezek a hatások lehetnek pozitívak, vagy negatívak is a veszélyes, egészségkárosító fizikai körülmények, vagy a munkahelyen érvényesülő pszicho-szociális kockázati tényezők közvetítésével.

Az alkalmazottak testi-lelki egészségi állapota hatással van a munkavégzés hatékonyságára, ezen keresztül a vállalat eredményességére. A hiányzásból, a dolgozók elvándorlásából fakadó költségek (kiválasztás, betanítás), a rossz lelkiállapotban, vagy betegen végzett munkából (hiányzás, balesetek), a dolgozók alacsony motivációjából, elkötelezettségéből fakadó költségek jelentős terhet rónak a vállalatokra. A vállalatoknak tehát érdekükben áll mindent megtenni annak érdekében, hogy alkalmazottaik minél egészségesebbek legyenek.

Gyakorlati okokból: a munkahelyen könnyen elérhetjük az egészségfejlesztő program célcsoportját, hiszen az aktív korú lakosság ideje javarészét a munkahelyén tölti, továbbá a programok szervezésben, illetve az azokon való részvételre való motiválásban felhasználhatóak a munkahelyi kapcsolatok, stb.

Sok nemzetközi cég, mint például a Jooble, rendszeres közös sportprogramok, szabadidős tevékenységek és más rendezvények keretein belül segíti és motiválja dolgozóit az egészségesebb életvitelre. A cikk legfőbb tanulsága tehát, hogy a testmozgás a cégek és a dolgozók közös érdeke, így a hagyományos cafeteria elemek mellett a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a sportot biztosítják és látják legszívesebben a béren kívüli juttatások között.