A magas vérnyomásról

- Írta: dr. Valló Ágnes, belgyógyász

A magas vérnyomásról

A WHO meghatározása szerint magas vérnyomásnak tekintendő, ha a felső érték magasabb mint 140 Hgmm, az alsó érték pedig meghaladja a 90 Hgmm-t. Felső, vagy szisztolés értéknek a szív összehúzódá­sakor, alsó vagy diasztolésnak pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomást hívjuk. A magas vérnyomást mindig komolyan kell venni, még akkor is, ha nem okoz észre­vehető panaszokat. A magas vérnyomás ugyanis nemcsak betegség: más, igen súlyos betegségek rizikófaktora is egyben.

Miért veszélyes a magas vérnyomás?

A magas vérnyomás némileg hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor túl sok folya­dék kering egy túl szűk öntözőcsőben. Az érfalaknak minden egyes szívösszehú­zódáskor nagyobb nyomást kell kiállni­uk, mint amekkorára méretezték őket. Ennek következtében az érfalak apránként sérülnek, megrepedeznek, hasadoznak, és kész az érrendszeri baleset.
A vérben keringő zsírok (koleszterin) hajlamosak a sérült érfalhoz kötődni. A zsiradékkal, koleszterinnel telített sejtekből azután meszes lerakódások (plakkok) képződnek, amelyek beszűkíthetik az ereket. A szűkületen át a vér lassabban áramlik, könnyebben megalvad, és ily módon rögösödés (trombózis) keletkezhet.

A szív koszorúereit főképpen a rögösödés, azaz az infarktus veszélyezteti. A vese erei is károsodhatnak, s ennek következtében akár veseelégtelenség is kialakulhat. Az agyi erekben is kialakulhat trombózis, de ott szakadás, (agy)vérzés is előfordul. Ezeket nevezzük összefoglaló néven szélütésnek, agyi érkatasztrófának, vagy stroke-nak. A szélütés gyakran igen súlyos, és az életet is veszélyezteti, máskor azonban csak kisebb agyi károsodást okoz. Ilyenkor is romlanak azonban a szellemi képességek: a memória, a koncentráló képesség, a gondolkodási funkciók. S az ismételt stroke szellemileg leépüléshez, elbutuláshoz vezethet, ami talán még a halálnál is rosszabb.

Hogyan előzhetők meg a szövődményeik?

A legfontosabb a vérnyomás beállítása, a pontos, rendszeres gyógyszerszedés. Nem szabad a gyógyszereket elhagyni, még akkor sem, ha a vérnyomásmérő rendszeresen normális értéket mutat. A legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer ugyanis csak fokozatosan hagyható el, mert a hirtelen leállás veszélyes vérnyomáskiugráshoz vezethet.
Érdemes megkísérelni bizonyos életmód-változtatást is. A sószegény diéta azért fontos, mert a só a szervezetben vizet köt meg, növelve a keringő vérmennyiséget, és ezáltal a vérnyomást.

A túlsúly is káros: 10 kg-os fogyás akár 20 Hgmm-rel is csökkentheti a vérnyomás nehezen befolyásolható diasztolés értékét.

Fontos a dohányzás elhagyása is, hiszen két cigaretta elszívása után az alsó érték 10–20, a felső 5–15 Hgmm-rel nőhet. A stressz, a túlfeszített életmód is szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában, illetve nehezíti a vérnyomás beállítását, és ezzel fokozza a szövődmények kockázatát.

Újabb lehetőség a megelőzésre

A z utóbbi években Európában igen széleskörű kutatásokat folytattak annak kiderítésére, hogyan előzhetők meg a magas vérnyomás betegség – és más súlyos krónikus betegségek – szövődményei. E vizsgálatok során kiderült, hogy egy, már korábban is a magas vérnyomás kezelésére használt hatóanyag, a perindopril tartós adagolásával a magas vérnyomás betegség számos szövődménye megelőzhető, illetve enyhíthető. Ez a hatóanyag ugyanis érvédő hatásúnak bizonyult: képes javítani a nagy verőerek rugalmasságát, sőt helyreállítja a magas vérnyomás miatt károsodott érfalak struktúráját, javítja funkcióikat.
Ezzel magyarázható, hogy a kezelés jelentősen csökkentette a szív- és érrendszeri halálozások, valamint a szívinfarktusok számát. A védőhatás függ a kezelés időtartamától: egy év után 10%, négy év után 20% különbséget észleltek. Más vizsgálatban még jelentősebb védőhatást mutattak ki a veseszövődmény vonatkozásában: a perindopril kezelés 3 és fél év alatt 47%-kal csökkentette a vese eredetű halálozás rizikóját.

A mindennapi élet, pontosabban életminőség szempontjából talán a legnagyobb jelentősége annak a vizsgálatnak volt, amelyben a szélütés, illetve az ismételt stroke miatt kialakuló szellemi hanyatlás, elbutulás megelőzésének lehetőségét tanulmányozták. Több mint 6000 – korábban stroke-on átesett – beteg vizsgálatával a kutatók azt igazolták, hogy perindopril adásával az újabb szélütés valószínűsége 28%-kal, az ismételt érkatasztrófák miatt kialakuló szellemi hanyatlás pedig 45%-kal csökkent.

Azt is meg kell említeni, hogy noha a perindoprilt korábban kizárólag a magas vérnyomás kezelésére használták, érvédő hatása más betegségekben is érvényesül. Így minden koszorúér-betegnél eredményesen alkalmazható, olyanoknál is akiknél társult cukorbetegség is fennáll. A cukorbetegség ugyanis – a magas vérnyomáshoz hasonlóan – károsítja az ereket, s így az érszövődmények kivédése az ő esetükben ha lehet, még fontosabb.