A reumás beteg őszi panaszai

Miért történik ez? A megőszülő, öregedő természet miért váltja ki a fájdalmakat öregedő szervezetünkben? Nos, ennek több oka is van.
Az egészséges ízületek belső nyomása zérus, vagy negatív. A külső légnyomás ezt a normális nyomást nem befolyásolja. A nem egészen egészséges, kopásos, vagy gyulladásos ízület nyomása azonban magasabb, 20-40 higanymilliméter, vagy ennél is magasabb lehet. A légnyomásváltozás gyors süllyedése-emelkedése ezt befolyásolja, s ez fájdalmat, duzzanatot válthat ki.

A nyirkos-hűvös klíma különben is kedvezhet a „reumás”-nak mondható fájdalmaknak – ezt évezredek óta tudja az emberiség. A görög „reuma” szó azt jelenti, hogy folyni, utalva arra, hogy e fájdalmak, mint a búvópatak, hol itt, hol ott, ebben, vagy abban az ízületben, testtájon jelennek meg. Ma már tudjuk, hogy a „reuma” régi fogalma több mint 150 különböző betegséget takar. Az e betegségek okozta fájdalom azonban sokszor csökken-fokozódik, többek közt az időjárás változása szerint.

Változékony őszi időben, egyszer hol melegen süt a nap, akkor izzadunk, nekivetkőzünk, úgy dolgozunk, aztán jön egy felhő, s hirtelen lehűl az idő, s a feltámadó szél hőt von el szervezetünktől, összehúzódnak felületes ereink, s ez különböző reflexes változásokat okozhat. Az ízület feletti bőr lehűlése például az ízület belsejében fokozza a vérbőséget, vagyis lappangó gyulladást fellobbanthat. Nyirkos, hideghatás izomgörcsöt, tartós izomfeszülést, s ez fájdalmat okozhat, csökkenhet az idegek ingerlékenysége is. A hátunkon, ahol relatíve sok a hidegérző idegvégződések száma, érezzük leginkább a szelet, hideget. Ez nagy terület, s ezért innen számos távoli reflexhatás kiváltható. Azonban e testtájakon, pl. lábon, ahol különben is viszonylag rosszabb a vérkeringés, hisz álló helyzetben, a vénákban a nehézségi erőt legyőzve halad a vér, felhalmozódhat a szövetekben a széndioxid, a szénsav. A testszövetek savanyodása szintén kedvez a gyulladásos folyamatoknak: ezért gyakoriak bizonyos ízületi gyulladások a lábon.

Vannak más tényezők is: őszszel és tavasszal labilisabb a vegetatív idegrendszer is, amely többek közt ereinket is kormányozza. Gyomor-, és nyombélfekély ezért gyakoribb ősszel és tavasszal, de a vegetatív idegrendszer tónusának változása az izmok, ízületek vérkeringését is befolyásolják. Labilisabb az immunrendszer is, gyakoribbak bizonyos fertőzések, torokgyulladás, mandulagyulladás, amely szintén ízületi fájdalmakat, gyulladást okozhat. Az idegrendszeri labilitás pedig azt eredményezheti, hogy görcsösebben, darabosabban mozgunk, s könnyebben megránthatjuk nyakunkat, derekunkat.

Sokféle ok válthat ki ízületi és tagfájdalmakat ősszel. Mit tehetünk? Az időjárásnak megfelelően kell öltözködnünk, jó kondícióban, idegállapotban, edzett állapotban kell tartanunk magunkat. Ha van ízületi bajunk, legyünk fokozottan óvatosak.

Az ősz tud csúnya és gyönyörű lenni. Ha szép az idő, élvezzük a mozgást, a sport, a kirándulás, vagy legalább a kiadós séta örömeit. Az ősz nemcsak bajokat hozhat, de egészséget is. A szél friss levegőt hoz, elfújja a füstöt, káros gőzöket, az eső tisztít, lecsapja a port, üdévé teszi a környezetet. Ha okosan élünk, elkerülhetjük a bajokat, s örülhetünk az ősz szépségeinek.