A rekedtség roppant kellemetlen jelenség, hátterében pedig a leggyakrabban gégegyulladás vagy hangszálgyulladás húzódik meg. Utóbbiak okai változatosak lehetnek, a felső légutak hurutos megbetegedései éppúgy vezethetnek hasonló problémákhoz, mint a hangszálak túlerőltetése, a kiabálás. Sokan nem tudják, de az alkoholtartalmú italok – különösen cigarettával párosítva – vagy az erősen fűszeres ételek szintén okozhatnak reketdséget. Ilyenkor nem árt odafigyelni a hangot kímélő életmódra, a rekedtség ugyanis megfelelő kezelés hiányában krónikussá válhat, a hangszalagok pedig megvastagodnak. Amennyiben gyulladás okozza a problémát, a hangszálakat mozgató izmok valamelyikének bénulása is előfordulhat. Utóbbi szintén rekedtséghez vezet.
A témába vágó amerikai felmérés során több mint száz embert vizsgáltak meg alaposan különböző hiperérzékeny szondák és egyéb eszközök segítségével. A kutatás fő tárgya a gége és a hangszálak aktivitása volt egy tíz fokozatra osztott hangerőskálához igazítva. Az eredmények nem általános érvénnyel ugyan, de azt igazolták, hogy a suttogás valóban megterhelőbb e szerveinkre nézve, mint a hétköznapi beszédhang. A vizsgált személyek 69 százalékánál az erőltetetten lehalkított beszéd során jobban összepréselődtek a hangszálak a normálisnál, vagyis nagyjából olyan hatást váltott ki a suttogás, mint egy kiadós kiabálás. 18 százalék esetében ugyanakkor azt regisztrálták, hogy a suttogás kevesebb terhet rótt a hangszálaikra, 13 százalék esetében pedig nagyjából azonosak voltak a mért értékek.
A tudósok a felmérés tükrében azt tanácsolják: ha valakinek például foglalkozási kötelezettségei miatt fokozottan óvnia kell a hangját, lehetőleg ne suttogjon, inkább csak beszéljen „lágy” hangnemben. És hogy pontosan mit is jelent a lágy beszéd? Olyan hangerőt, amit akkor használunk, ha a mellettünk ülőhöz szólunk, mások pedig nincsenek hallható közelségben.