A most azonosított fehérje megléte tulajdonképpen annak záloga, hogy az agy feladatait zökkenőmentesen láthassa el, és a tudósok úgy vélik, hiánya szerepet játszhat számos idegrendszeri betegség – mint például az epilepszia vagy az elbutulás – kialakulásában is, amelyek tulajdonképpen az elektromos agyi impulzusok hibás működésének következményeképp lépnek fel.
A tudósok feltételezik, hogy a fehérje meghatározó jelentőségű az idegrendszeri kommunikációban, mivel ez biztosítja az információ megfelelő és akadálymentes áramlását.
Agyunk minden időpillanatban több tízezer elektromos impulzust továbbít idegsejtjeink között; amennyiben pedig hiba lép fel, az a kiterjedtségétől függően akár végzetes is lehet. Agyunk szinte úgy működik, mint egy elektromos áramkör. Ezt a példát véve alapul könnyebben megérthetjük, hogy rossz szigetelés esetén könnyen alakulhat ki zárlat – jelesül idegrendszeri betegség vagy éppen agyvérzés.
A fehérje felfedezésével a tudomány megint közelebb juthat az agy igen-igen bonyolult működésének feltérképezéséhez – mondta Professzor Peter Brophy, a kísérlet egyik vezetője. Reményei szerint a felfedezés hasznosításával a jövőben számos betegség hatékonyabban válik majd kezelhetővé, illetve megelőzhetővé.
Mindez a távoli jövő, azonban a fehérje felfedezése hozzásegítheti a tudósokat a neurodegeneratív betegségek kialakulásának megértéséhez – ez pedig mindenképp a betegségek gyógyításának alapja és egyúttal záloga is.