A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge) kutatói szerint a boldog gyermekek később nagyobb eséllyel válnak boldog felnőttekké. „A legtöbb hosszú távú vizsgálat a gyermekkorban fellépő problémák hatásaira koncentrál. Mi megmutattuk, hogy a gyermekkori jó mentális állapot is jelentősen pozitív hatású hosszú távon” – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Marcus Richards. A szakember és teamje az eredményeket a The Journal of Positive Psychology című szaklapban publikálta.
A vizsgálathoz 2 800 britet vontak be, mindannyian 1946-ban születtek, és gyermekkoruk óta rendszeresen kikérdezték őket. Az olyan torzító tényezőket is figyelembe vették, mint például a származás, az intelligencia, vagy hogy az illető milyen tanulmányokat folytatott.
A boldog gyermekkor a kutatók szerint azt jelenti, ha a gyermek népszerű volt a társai körében, nyilvánvalóan jókedvű és elégedett, gond nélkül tudott barátságokat kötni és életenergiától duzzadt. A „kevésbé pozitív gyermekkor” kategóriába azok tartoztak, akiknél magatartási problémákat, nyugtalanságot, ábrándozást, engedetlenséget vagy becstelenséget regisztráltak. A különösen ideges, félénk gyerekeket is ebbe a kategóriába sorolták.
Az évtizedekkel később elvégzett újabb vizsgálat során arra jutottak, hogy az egykor boldog gyermekeknek hatvan százalékkal kevesebb esetben lett felnőttként mentális és egészségügyi problémája, és jóval elégedettebbek voltak a munkahelyükön is, mint azok, akiknek a gyermekkora nem volt pozitív.
Nem vált viszont a boldog gyermekkor a családi boldogság szempontjából előnyére az embereknek: a boldog gyermekekből lett felnőttek körében ugyanis magasabb volt a válási arány.