Egészséges bél, egészséges szív?

2018.06.07.

Egészséges bél, egészséges szív?

Sokféle módon igyekeznek felhívni figyelmünket a jól működő bélrendszer szerepére, egészségünk megőrzése érdekében. A mikrobiom, mikrobák összessége. Velünk együtt fejlődik, befolyásolja anyagcserénket, immunrendszerünket és betegségekre való hajlamunkat. A bél-mikrobióta számos egészséget fenttartó és erősítő funkciót lát el és fokozza a bélrendszer immunrendszerének hatékonyságát. 

"Bonyolult kölcsönhatás van a belekben és a testünk legtöbb rendszerében, beleértve az érrendszert, az idegrendszert, és az immunrendszert, amelyek mindegyike nagyon fontos a szív- és érrendszeri egészség szempontjából" - mondja Dr. JoAnn Manson, a Harvard Medical School professzora és a Brigham and Women's kórház orvosa.

„Amint arra számítottam, az általunk elfogyasztott táplálék fontos szerepet játszik a bél mikrobiota összetételében. És többet megtudunk arról, hogy a bélben lévő mikroorganizmusok (metabolitok) hogyan befolyásolják számos krónikus betegségünk kockázatát, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket és a rákot is” - mondja Dr. Manson.

A legismertebb ezen anyagcsere termékek közül, a trimetilamin (TMA). A májban a TMA átalakul trimetilaminoxiddá (TMAO), mely szorosan kapcsolódik az érelzáró lerakódások kialakulásához. Állapították meg egy 2017-es tanulmány során.

Azok, akiknek a legmagasabb volt a TMAO szintje 62%-kal hajlamosabbak voltak szív-és érrendszeri problémákra. A magas TMAO szint kapcsolatban volt magasabb halálozási aránnyal. Ez azt veti fel, hogy a TMAO egy új célpont lehet a megelőzési vagy kezelési stratégiák során.

A bél baktérium metabolitok befolyásolnak más tényezőket is melyek szív-és érrendszeri gondokat okoznak, mint például cukorbetegség, magas vérnyomás, és gyulladás. Példaként egy magas rost tartalmú diéta elősegítheti azon bél baktériumok gyarapodását melyek rövid láncú zsírsavakat termelnek. Egy emésztőrendszer amely rendelkezik ezen baktériumokkal képes segíteni a cukorbeteg emberek vércukorszintjét és testsúlyát szabályozni.

Egyéb előzetes megállapítások melyeket vitattak a tanulmányban:

• Milyen arányban változtatja meg az étkezési só szintje a bélbaktériumok összetételét

• Miként hatnak a baktériumok által kibocsátott toxinok a vese működésre (fontos tényező a vérnyomás szabályozásában)

• Miként hatnak egymásra a szájban lévő baktériumok és a zöldségekből származó nitrátok és hogyan képeznek nitriteket és nitrogén-oxidot mely ellazítja a vér ereket

„De az egész terület még gyerekcipőben jár…”- mondja Dr. Manson. „A növekvő bizonyítékok azt sugallják, hogy a szívbetegségek megelőzésére a hasznos táplálkozási szokások (mint például a vörös hús elkerülése, sókorlátozás, sok rostban gazdag zöldség és a teljes kiőrlésű gabonafélék) kedvező hatással vannak a bél mikrobiómára.”

A probiotikumok ígérete

Mi a helyzet a probiotikumokkal, az élő baktériumokkal, amelyek joghurtban, egyéb fermentált ételekben és étrend-kiegészítőkben találhatók?

„Túl korai lenne a probiotikumokat rutinszerűen alkalmazni a krónikus betegségek megelőzésére vagy kezelésére”- mondja Dr. Manson. Gyakran nem tudjuk, hogy a probiotikumok valóban a megfelelő helyen hatnak-e. Dr. Manson és más kutatók természetesen tovább vizsgálják ezt a kapcsolatot.

Forrás: https://www.health.harvard.edu