Életveszélyes esésekhez is vezethet a narkolepszia

2011.10.10. - Írta: DA

Életveszélyes esésekhez is vezethet a narkolepszia

Aludt már el spontán, egyik pillanatról a másikra a munkahelyén, netán az utcán? Ha igen, mindenképpen forduljon orvoshoz, ugyanis nem kizárt, hogy narkolepsziában szenved, ami igen kellemetlen és veszélyes betegség!

A narkolepszia a rejtélyes betegségek közé tartozik: a zavar lényege, hogy a szervezet nem képes szabályosan rendezni az alvási és ébrenléti ciklusokat, szabályozni az alvás REM (rapid eye movement) fázisát, vagyis az „álmodó” szakaszt. Ebben a fázisban gyors szemmozgás jelzi, hogy az ember álmodik, az izomtónus eltűnik, a test teljesen ellazul. A narkolepsziásoknál a REM-fázis betör a mindennapokba, és alaposan megzavarja az ébrenléti agyműködést. A beteg ebből fakadóan képtelen lesz leküzdeni azokat az alvásrohamokat, amelyek rátörnek a nap különböző szakaszaiban, így nappal is. Sok betegnél ez az úgynevezett kataplaxiával jár együtt, ami az izomtónus hirtelen megszűnését jelenti: az illető ilyenkor egyik percről a másikra összecsuklik, ami adott szituációban akár életveszélyes is lehet, hiszen így az esést sem tudja kontrollálni. Ezt a hatást gyakran érzelmi megrázkódtatás váltja ki. A narkolepsziások jelentős része emellett alvási paralízissel küzd, ami mozgás- és beszédképtelenséget jelent az elalvás, illetve az ébredés pillanataiban. Gyakran az álmokat és a valóságot sem tudják egymástól megfelelően elkülöníteni egy-egy ilyen hirtelen álomba zuhanást követően.

A betegség messze nem olyan ritka, mint azt a többség hinné: háromezer emberből átlagosan egy szenved tőle, még ha nincs is ezzel feltétlenül tisztában. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul, és legtöbbször még a huszonötödik életév betöltése előtt jelentkeznek az első tünetek. Ezek megjelenésétől a diagnózisig nem ritkán hosszú évek telnek el, az okok pedig tisztázatlanok: genetikai háttér alighanem húzódik a rendellenesség mögött, és valószínűleg az orexinek működési zavara is szerepet játszik a kialakulásban. Utóbbiak olyan molekulaláncok, amelyek a hipotalamuszban, az idegsejtekben termelődnek, és az alvás, illetve az étvágy szabályozásában egyaránt kulcsszerepet játszanak, ez azonban csak tapogatózás. Ebből fakadóan a narkolepsziának kizárólag tüneti kezelése létezik. A nappali elalvások stimuláló gyógyszerekkel ritkíthatók, a többi tünet antidepresszánsokkal kezelhető, de a beteg is segíthet magán azzal, hogy stabil életritmust alakít ki a mindennapokban. A fix ébredési és lefekvési időpont mellett célszerű néhány óránként beiktatni egy rövid, negyedórás alvást is, és a kiegyensúlyozott táplálkozás is nélkülözhetetlen. A mindennapi serkentők – tea, kávé, energiaitalok – a narkolepsziával szemben úgyszintén hatástalanok.

Ha arra gyanakszunk, hogy narkolepsziások vagyunk, mielőbb keressünk fel egy alváscentrumot!