A hétköznapi szervezett edzések – érthető okokból – leginkább az esti órákban esedékesek, hiszen az emberek nagyrésze ekkorra szabadul el a munkából, iskolából. Ettől függetlenül számos kutatás áll rendelkezésre, amelyek azt mondják: modern napirend ide vagy oda, egyébként is a délután négy és hét óra közötti időszak a legmegfelelőbb a testmozgásra, ugyanis ekkor a legjobb a szervezet reakcióidője, aerobikus kapacitása, állóképessége, és a legtöbb erőt is ekkor vagyunk képesek kifejteni. A test hőmérséklete és a hormonok, így a tesztoszteron vagy a kortizol szintje is késő délutánra éri el a csúcspontot, így az izmok hajlékonyabbá válnak.
Mindennek azonban nem kell feltétlenül perdöntőnek lennie az edzés időpontját tekintve: egyes felmérések szerint a test bármihez hozzá tud szokni, ehhez azonban rendszeresség szükségeltetik nemcsak a mozgás idejét, hanem a napirendet tekintve is. Vagyis a közel azonos felkelési és lefekvési idők, illetve az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, az étkezések időpontjai is szerepet játszanak a megfelelő időpont megválasztásában. Az egyik vonatkozó kísérletben két csoportra osztották a többé-kevésbé rendszeres életet élő résztvevőket: az egyik kör reggel, a másik este végezte a testmozgást. A vizsgált személyek később a sportversenyeken is ezekben a napszakokban teljesítettek jobban. Vagyis ha egy reggel startoló maratonon tervezünk elindulni, lehetőleg ne este kezdjük el az edzéseket: jobb eséllyel fogunk tudni jól szerepelni a tornán, ha felkelés után edzünk.
A kutatók felhívják a figyelmet: a reggeli edzéssel érdemes ugyanakkor óvatosan bánni, felnőtt korban ugyanis – nem egészen világos okokból – ekkor mutatkozik a legmagasabb esély a szívrohamra, és a reggel bekövetkezett infarktusok következményei rendszerint súlyosabbak is a nap többi szakaszában bekövetkezetteknél.